Változatlan maradt az alapkamat

Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem nyúlt az alapkamathoz hétfői ülésén a monetáris tanács. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)alapkamata így a várakozásoknak megfelelően továbbra is 8 százalék. A monetáris tanács szerint a következő hónapokban jelentősen megnövekszik az inflációs kockázat.

A monetáris tanács hétfői ülésén a jegybanki alapkamat szinten tartásában egyetértettek a testület tagjai - mondta Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: nem volt más javaslat, az emelés lehetősége fel sem merült.

Az eurókamatok alakulását figyelembe véve a magyar állampapírok felára csökkenni fog minden valószínűség szerint - mondta Járai a monetáris tanács kamatdöntő ülését követően.

A kormányzati és önkormányzati áremelések gyorsabbak, illetve magasabbak lesznek az eddigi várakozásoknál, így a jegybank szerint is valószínűleg emelkedni fog az előzetesen várt infláció, különösen a jövő év első felében. Ennek némileg ellene hat az, hogy jelenleg viszonylag erős a forint árfolyama, és egyelőre úgy tűnik, hogy a béremelések is a várható infláció szintje körül alakulnak - mondta a következő évvel kapcsolatban a bank elnöke.

Az elmúlt időszakban a nemzetközi befektetői környezet javult, sőt kifejezetten kedvezően alakult, ez az állampapírok hozamának csökkenésében és a forint árfolyamának erősödésében is megmutatkozott - hangoztatta Járai. Úgy tűnik, a fiskális konszolidációs szándék erősödik, ez kedvező hatással volt az elmúlt időszakban a pénz- és tőkepiacok szereplőinek Magyarországról alkotott véleményére - tette hozzá.

A kamat 8 százalékos változatlanul hagyása mellett a jegybank továbbra is erőteljesen figyel a pénz- és tőkepiaci folyamatokra, hisz számos bizonytalan tényező felmerülhet a jövő év elején. A monetáris tanács arra törekszik, hogy lehűtse az inflációs várakozások esetleges emelkedését. Azaz a monetáris tanács továbbra is figyelemmel kíséri a pénzromlás alakulását, és arra törekszik, hogy meggátolja a másodlagos hatások kialakulását - összegezte Járai Zsigmond.

A kiigazítások nem gyorsítják a gazdaságot

Az uniós alapok nem javítják jelentősen Magyarország gazdasági helyzetét.

A Magyar Nemzeti Bank közgazdasági kutatói szerint hosszabb távon sem várható jelentős növekedési ütem javulás, "pozitív visszacsatolás" a napirenden lévő fiskális kiigazításoktól, derült ki az MNB tájékoztatóján. Csermely Ágnes igazgató-helyettes, a bank közgazdasági és kutatási részlegének vezetője az Európai Unió alapjaiból érkező és várható források hatását is elemezte.

El kell oszlatni azt az illúziót, hogy az Európai Unió alapjaiból érkező, várható források jelentősen javítanák Magyarország következő években várható növekedési pályáját - mondta Csermely Ágnes. Az igazgató-helyettes szerint az elmúlt időszakban több európai ország tapasztalatai is azt mutatták, hogy a strukturális és kohéziós alapok hatása nem mindig olyan kedvező, mint amit akár az Európai Bizottság vagy az adott ország hazai közvéleménye vár.

A külföldi tapasztalatok azt jelzik, hogy az unós források országon belüli hatása erőteljesen függ a fogadó ország gazdaságpolitikájától, vagyis ha az adott államban nem kellően szigorú a költségvetési és monetáris politika, azaz nincs megfelelő szinten a gazdasági stabilitás, az uniós támogatások elaprózódhatnak, és nem járulnak hozzá a fejlődési pálya erősítéséhez. Egyúttal arra is szükség van az igazgató-helyettes szerint, hogy a támogatási forrásokat megfelelően hatékony intézményi környezet várja a fogadó országban.

Magyarországon bár a beruházási ráta hosszabb ideje magasabb szinten van, mint a fejlett európai országokban, a különbség azonban nem túl magas, így ez nem hozhat látványos felzárkózást, legfeljebb szolid növekedési többletet az unió fejlettebb államaihoz képest - mutatott rá Csermely Ágnes.

A kutatók külön elemezték a termelékenységnek a gazdasági növekedésre és a felzárkózásra való hatását. Csermely Ágnes elmondta: az elmúlt évtizedben a magyar növekedés egyik motorja a hazai termelékenység alakulása volt. A makroadatok azt mutatták, hogy a termelékenység növekedése stabilan mintegy 2 százalékponttal járult hozzá a potenciális növekedéshez.

A versenyképességben kulcsfontosságú szerepet játszó feldolgozóipar azonban valamelyest csökkentette a termelékenységi ütem növekedését, az iparágra vonatkozó vizsgálatok szerint a termelékenység növekedése még a 90-es évek közepén igazán magas volt, azóta nagy mértékben visszaesett. A termelékenység bővülése a következő években is váratóan az unió átlagához való felzárkózás legfontosabb tényezője marad, az elmúlt évtizedben tapasztalt szintnél azonban jóval kisebb lesz a növekedéshez való hozzájárulása.

Kedvező az, hogy a magyar kiigazítás a költségvetés rendbetételére koncentrál és azon belül a kiadások visszafogását is előtérbe helyezi: "nálunk azonban, ellentétben a nyugat-európai példákkal, az állami beruházások nagy mértékben csökkennek majd, ezeket nem pótolják az európai uniós forrásokból indított fejlesztések" - mutatott rá Csermely Ágnes. Így hosszabb távon is az várható, hogy a gazdasági felzárkózás elhúzódik, akár húsz éves időtartamot is igénybe vehet, mire az ország eléri az uniós fejlettségi átlagot.

Az MNB tájékoztatóján jelenlévő Járai Zsigmond elnök az elemzés bemutatása előtt külön hangsúlyozta: az MNB közgazdasági szakterületének véleménye, a kutatóműhely megítélése nem tükrözi sem a jegybank vezetésének, sem a Monetáris Tanácsnak a véleményét.