Érkeznek az áfonyás igazolások

A napokban kapják meg a tőzsdei befektetők az igazolásokat, amelyek alapján újra elkezdhetik befizetni az árfolyamnyereség-adót. Nem árt azonban tisztában lenni a szabályokkal, és magunknak is utánaszámolni, mit is kell fizetnünk - írja a Napi Gazdaság.

Brókercégüktől, bankjuktól a napokban kapják kézhez a tőzsdei befektetők azokat az igazolásokat, amelyek alapján bevallhatják, majd befizethetik tőzsdei ügyleteik után a szeptember elsejétől bevezetett árfolyamnyereség-adót (áfonya). Érdemes áttekinteni, hogyan adóznak az ettől évekig elszokott tőzsdézők. A korábbi árfolyamnyereség-adós évek tapasztalataiból kiindulva biztosan állítható, hogy jobban teszi az adózó, ha maga is utánaszámol, helyes adatokat közöl-e vele brókercége.

A különböző ügyleteknél ugyanis az augusztus 31-én már meglévő papírok esetében választhat az adózó, hogy az augusztus 31-i tőzsdei záróárat vagy a tényleges vételárat választja-e bekerülési árnak, amihez képest a nyereséget elérte.

Ráadásul az általunk megkérdezett szakértők állítása szerint ezt a választást a befektető minden egyes ügylet esetében megteheti, tehát semmiképpen nem árt a brókercég igazolásán szereplő összegnek utánaszámolni. Persze más baki is akadhat a rendszerben, nem csupán egy egyszerűen rosszul kiszámolt adóösszeg. Az egyik internetes fórum beírása szerint több tőzsdézővel is előfordult, hogy brókercége véletlenül más ügyfél adóigazolását postázta neki.

Az adórendszer változásai közül érdemes a befektetőknek észben tartaniuk azt is, hogy mostantól a tőzsdei cégek által fizetett osztalék adója magánszemélyek esetében nem 20, hanem 10 százalék lesz. Ez önmagában is felértékelheti a kedvező osztalékot fizető cégek papírjait a magánszemélyek szemében, mivel így elért hozamuk értelemszerűen magasabb lehet.

Az árfolyamnyereség-adó szempontjából a Budapesti Értéktőzsde elvesztette előnyét a külföldi piacokkal szemben, az összes OECD-tagállam tőzsdéjén megkötött ügylet - legyen az részvény, deviza vagy határidős - ugyanazon elvek szerint adózik, a veszteségek és a nyereségek szabadon összevonhatók, szembeállíthatók. Kivételt képeznek ez alól az állampapírok (és a befektetési jegyek). Az ezen elért árfolyamnyereség ugyanis a kamatadó hatálya alá tartozik, s ezekkel nem lehet veszteséget szembeállítani. A megváltozott adószabályok vélhetően sok munkát okozhatnak egy-egy aktívabb spekulánsnak, hiszen neki az összes szeptember elseje után kötött ügyleténél érdemes ellenőrizni, hogy jól szerepel-e fizetendő adója a brókercég által küldött kimutatásban.