Macedónia lehet az új adóparadicsom

Vállalkozási paradicsomként hirdeti magát Macedónia 35 ország 50 vezető lapjában, abban a reményben, hogy a beáramló tőke munkahelyeket teremt, s bejuttatja az országot az Európai Unióba.

Ciprusi szintre, tíz százalékra mérsékli 2008-ra a társasági adót a 2006-os tizenötről Macedónia, a személyi jövedelemadót is ezen a szinten egykulcsossá alakítja. Ezzel beszáll a közép- és kelet-európai adóversenybe, amely a régebbi uniós tagországok osztatlan örömét mindeddig nem váltotta ki. De egyértelmű, hogy társasági adóban Macedónia aláígér Romániának, Szlovákiának, s persze a szolidaritási adót bevezető Magyarországnak is - olvasható a Népszabadságban.

Ezenkívül Skopje versenyképes, havi bruttó 370 eurót kereső munkaerőt, jó kommunikációs hálózatot, gyors, egyablakos ügyintézést, három napon belül cégbejegyzést és jövőbeli uniós tagságot, vagyis hatalmas piacot kínál a lehetséges befektetőknek. Nikola Gruevszki kormányfő a napokban óvatosan fogalmazott, mint mondta, egyelőre nem várható, hogy a befektetők elözönlik az országot, de talán megfontolják, ne Macedóniába vigyék-e a pénzüket. Az erőfeszítésnek annyi eredménye már volt, hogy főként az Egyesült Államokból hetven, további információt kérő elektronikus levelet kapott a kormányzat.

Macedónia eltökélte, hogy legyőzi a tornyosuló akadályokat. Elérte, hogy 2005-ben uniós tagjelöltté nyilvánították, de a hivatalos tárgyalások a csatlakozásról azóta sem kezdődtek meg. Ám Skopje azt ígéri minden puhatolózó tárgyaláson, hogy 2010-ig teljesíti a feltételeket, amihez átfogó reformokra azért még szükség van, s jelentős fejlesztésre szorul az egészségügy és az oktatás. A társadalombiztosítási és nyugdíjrendszerben azonban már megkezdődött az átalakítás.

Macedónia jelenleg irigylésre méltó egyensúlyi mutatókat produkál, s a kilátásokat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is bátorítónak találta tavaly ősszel, azzal a megjegyzéssel, hogy a politikai kockázatok nem elhanyagolhatóak, s az esetleges kormányváltás nyomán a gazdaságpolitika is változhat.

A költségvetés hiánya azonban nem éri el a nemzeti össztermék (GDP) egy százalékát, az infláció három százalék körül mozog, a gazdaság 2004 óta évi négy százalékkal bővül, szilárd a dinár árfolyama. A folyó fizetési mérleg hiánya a GDP három-négy százaléka körül alakul, s az utóbbi években tetemesen csökkent, a külkereskedelmi mérleg azonban nagy deficitet halmozott fel, jórészt azért nincsenek jól eladható exporttermékei az országnak. A munkanélküliségi ráta 37 százalékos, s a mostani hirdetési kampánynak az egyik célja éppen az, hogy olyan termelő beruházásokat csábítson az országba, amelyek növelik a foglalkoztatottságot.