Szigorúbban büntetik a munkaügyi szabályszegőket

Április elsejétől jelentősen magasabb lesz a munkaügyi szabálysértések elkövetőivel szemben kiszabható bírság felső határa, annak ellenére, hogy 2006-ban az előző évhez képest kevesebb jogsértést tártak fel a munkaügyi felügyelők.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke január közepén a szociális és munkaügyi miniszterrel közös sajtótájékoztatón számolt be a tavalyi munkabiztonsági és munkáltatói vizsgálatok tapasztalatairól. Eszerint 2006-ban az ellenőrzött 45 ezer munkáltató 70,5 százalékánál találtak munkaügyi szabálytalanságot, az előző éves 88,2 százalékos arányhoz képest. A munkabiztonsági mutatók ellenben jelentősen romlottak, mivel a vizsgálat esetek túlnyomó többségénél, azaz az ellenőrzött munkáltatók 91 százalékánál nem tartották be a vonatkozó jogszabályokat a korábbi 78 százalékhoz képest.

A január 1-jétől Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség névre keresztelt szervezet célja továbbra is a foglalkoztatás biztonságával kapcsolatos szabályok ellenőrzése. Az előző évben kiemelten vizsgálták az autópálya-építkezéseket, az építő- és feldolgozóipari, a mezőgazdasági, valamint a kereskedelmi vállalkozásokat. A tapasztalatok szerint ugyanis ezekben az ágazatokban gyakoriak a súlyos jogsértések. Munkabiztonsági ellenőrzésekkor sokszor már a felügyelő puszta megjelenése is elegendő a rend helyreállításához, helyükre kerülnek a leszerelt biztonsági berendezések, a munkavállalók pedig azonnal felveszik az egyéni védőeszközeiket.

Feketefoglalkoztatás miatt több mint 12 300 munkáltatónál, 42 276 fő munkavállalót érintően állapítottak meg jogsértést. Változatosan szegik meg a szabályokat: zsebből fizetnek, utólag vagy biankó módon, dátum nélkül töltik ki az alkalmi munkavállalói könyvet, a külföldieket engedély nélkül foglalkoztatják. A munkaidő, valamint a munkabér szabályait 20-20 ezer alkalmazottat érintően szegték meg. A munkaidő hanyag nyilvántartását 26 ezer fő esetében állapították meg. Tavaly mintegy tízezer állampolgári bejelentés érkezett az OMMF-hez. Ennek döntő részét a munkavállalók nyújtották be a munkabérek kifizetésével összefüggő szabálytalanságok miatt, de a névtelen bejelentések túlnyomó többsége is megalapozott volt.

2007. január 1-jétől létrejött az egységes munkavédelmi szervezet, az OMMF ugyanis átvette a munkaegészségügyi feladatokat az ÁNTSZ-től. A foglalkoztatási adatokat az egyablakos bejelentési rendszer bevezetésével az APEH-től kapják meg, így a munkáltatóknak az EMMA-adatokat csak az APEH-hez kell bejelenteniük.

http://www.origo.hu/uzletinegyed/allas-karrier/munkajog/20060809egyre.html