Galambok uralják a monetáris politikát

Szombattól új elnök irányítja a Magyar Nemzeti Bankot, és júliusig két alelnök is kicserélődik. Ezzel párhuzamosan jelentősen átalakul a monetáris tanács összetétele is. A testület pénzpolitikája azonban már korábban megváltozott.

Járai Zsigmonddal "a héják egyik kulcsfigurája" távozik a Magyar Nemzeti Bankból

A monetáris tanács azonban a mostanában esedékes személycseréknél jóval korábban enyhébbé vált. Két éve Mádl Ferenc akkori köztársasági elnök, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatára 2005. március 1-jétől négy új taggal bővítette ki a monetáris tanácsot.

Így vált a testület tagjáva Bánfi Tamás, a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, Bihari Péter, a Nemzetközi Üzleti Főiskola tanszékvezetője, Csáki Csaba , a Corvinus Egyetem tanszékvezetője és Neményi Judit, a pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa. Elemzők szerint az akkor kinevezett tagok a "galambok", azaz a lazább pénzpolitika híveinek számát szaporították a testületben.

Járai Zsigmond akkor közleményben tiltakozott az új tagok jelölése ellen. Szerinte ugyanis nem volt szükség a monetáris tanács létszámát kilencről tizenháromra bővíteni. Úgy vélte, a kinevezések nem feleltek meg a jegybanktörvénynek sem, amely szerint a miniszterelnöknek ki kell kérnie a jegybankelnök véleményét.

Szerinte ugyanis nem nevezhető véleménykikérésnek egy olyan eljárás, amelyben a jegybank elnökét egy órával a nyilvános bejelentés előtt, véleményét figyelmen kívül hagyva tájékoztatja a miniszterelnök a jelöltek személyéről.

A miniszterelnök által javasolt személyekkel kibővült monetáris tanács már akkor gyökeresen átalakította a "héjafront" által dominált testület működését. Akkor ugyanis a négy héjából és öt nehezebben azonosítható politikájú tagból álló testület négy galambbal bővült ki.

A tanács legutóbbi, most hétfőn tartott ülésén már egyértelműen a galambok domináltak. Járai Zsigmond ugyanis közvetlenül a kamatdöntés után arról számolt be, hogy a Szapáry György távozása után 12 tagúra szűkült tanács többsége a 8 százalékos alapkamat fenntartása mellett voksolt, a kisebbség pedig 25 bázispontos emelést javasolt.

Már a monetáris tanács január 22-én tartott kamatdöntő ülésén sem volt meg a kellő támogatás a kamatemeléshez, és a 13 jelen lévő tag 9:4 arányban szavazott a változatlan 8 százalékos kamat mellett. Akkor a változatlan kamatra szavazott Bánfi Tamás, Bihari Péter, Bihari Vilmos, Csáki Csaba, Hardy Ilona, Kádár Béla, Kopits György, Neményi Judit és Oblath Gábor.A 25 bázispontos kamatemelést Adamecz Péter, Auth Henrik, Járai Zsigmond és Szapáry György tartotta szükségesnek.

A Magyar Nemzeti Bank elnökei:

Elnökség ideje	Jegybankelnök
1990. 07. 01 - 1991. 11. 30	Surányi György
1991. 12. 09 - 1994. 12. 14.	Bod Péter Ákos
1995. 03. 01 - 2001. 03. 01.	Surányi György
2001. 03. 02 - 2007. 03. 02.	Járai Zsigmond
2007. 03. 03 -	Simor András

Simor András a Magyar Köztársaság ötödik jegybankelnöke lesz. Surányi György két ízben is betöltötte ezt a posztot.

Surányi György első elnöki megbízatása úgy szűnt meg, hogy a jegybanktörvény 1991-es módosítása új elnök kinevezésére adott lehetőséget. A posztra Antall József akkori miniszterelnök nem őt, hanem Bod Péter Ákost javasolta. Surányi György ilyen módon történt eltávolítását akkor azzal magyarázták, hogy aláírta a Demokratikus Chartát, amelyben ellenzéki politikusok az Antall-kormányt a demokratikus jogok csorbításával vádolták.

Utódja, Bod Péter Ákos sem tudta kitölteni a hat évet: Horn Gyula, akkori miniszterelnök egyszerre ajánlott fel neki jól fizető külföldi állást és fenyegette meg két fontos szerepet betöltő alelnök mandátumának meg nem hosszabbításával.

Az őt követő Surányi György, majd Járai Zsigmond sokat küzdött a kinevezésüket kezdeményező kormányt váltó kabinettel, de mégis kitöltötték mandátumukat. Közülük a most távozó Járai Zsigmond hétfőn úgy fogalmazott, hogy tevékenysége "egy év munka és öt év harc" volt.

Giczi József