A pénzintézetek többnyire azt hangsúlyozták, hogy a lakossági jelzáloghitelek elbírálásakor nem a hitelt igénylő személyek lakhelyét, hanem a hitel fedezetéül szolgáló ingatlant vizsgálják. Így ennek az ingatlannak kell megfelelnie a bank által előírt feltételeknek és nem az igénylő lakhelyének.
A lapunknak válaszoló hét bank közül egy sem közölt olyat, hogy lehetséges ügyfeleit megkülönböztetné lakhelyük, vagy a fedezetül szolgáló ingatlan elhelyezkedése alapján. Közülük három - az Erste Bank, a K&H Bank és az OTP Bank - pedig kijelentette: nincs olyan település, amelyet kizárna a bank a hitelezésből. Több pénzintézet azonban előírja a fedezetül szolgáló ingatlan minimumértékét.
Eltérőek a pénzintézetek elvárásai
Az Allianz Banknak a kölcsönigénylő lakhelyével kapcsolatos egyetlen elvárása, hogy a kérelmezőnek legyen magyarországi lakcíme. A fedezetül felajánlott ingatlan fekvésével kapcsolatban pedig, hogy az belterületi legyen. Külterületi ingatlant általában nem fogad el a bank, csak egyedi esetekben. A bank a befogadható ingatlanok minimális hitelbiztosítéki értékére vonatkozóan alsó küszöböt alkalmaz.
A Budapest Bank a legalább 5 millió forint értékű, Magyarország területén található ingatlanokat fogadja el a lakossági jelzáloghitelek fedezetéül. Egyes konstrukcióknál azonban a felajánlott ingatlannak legalább 8 millió forintot kell érnie.
A CIB Bank egy hiteléhez legfeljebb három ingatlan szolgálhat fedezetként és azok "menekülési" értékének egyenként el kell érniük a 3,5 millió forintot, jövedelemvizsgálat nélküli ügyleteknél pedig 4,5 millió forintot. A bank lakóingatlant, hétvégi házat, üzlethelyiséget, irodát, garázst, építési telket, külterületi lakóházat fogad el fedezetként.
Tiltaná a "feketelistázást" egy képviselő
Nem egyedülálló Fábián Imréné esete, az ország többi részében is ismert ez a probléma - állítja V. Németh Zsolt. A politikus szerint ez az eljárás sérti az esélyegyenlőség elvét, erősíti a kistelepülések elöregedését. Különösen méltánytalannak tartja, hogy ilyen banki gyakorlat mellett a kis települések lakói nem juthatnak hozzá az ingatlanszerzéshez kapcsolódó állami támogatásokhoz.
Jogszabályban kellene tiltatni a bankoknak, hogy egész településeket egyetlen szempont alapján kizárhassanak a lakáshitelezésből, vagy ha ez már a jelenlegi szabályok szerint is egyértelműen tilos, akkor érvényesíteni kellene azokat - mondta az [origo]-nak V. Németh Zsolt. Az országgyűlési képviselő ennek érdekében interpellációt akar benyújtani, vagy kérdést akar feltenni a törvényhozásban és az is lehet, hogy az Egyenlő Bánásmód Hivatalhoz fordul az ügyben.
Piacgazdaságban nem lehet egy profitra törekvő társaságnak előírni, hogy mindenkinek mindenhol nyújtson egy szolgáltatást - mondta az [origo]-nak Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója. A bankok azonban nem ellenségeik saját maguknak, tulajdonosaik érdekét sértenék, ha bizonyos üzleti lehetőségekről lemondanának - tette hozzá.
Bankszövetség: lazítás helyett szigorítás szükséges
A pénzintézetek viszont nem csak a tulajdonosaik, hanem betéteseik és hitelezőik érdekeit is sértenék, ha megfelelő értékbecsléssel és kockázatelemzéssel nem szűrnék ki a rizikósabb kérelmeket. Ennek során többek között megvizsgálják a fedezetül kínált ingatlanok piacképességét is, aminek hiánya esetén a bankok visszautasíthatják a hitelkérelmet.
A szakembernek arról nincs konkrét információja, hogy a pénzintézetek alkalmazottai listák alapján döntenék el, melyik településnek adnak hitelt és melyiknek nem. Az is igaz azonban, hogy bankok erről (sem) kötelesek tájékoztatni a bankszövetséget.
Mülller Jánosnak egyébként meggyőződése, hogy közvetlenül az amerikai jelzálogpiaci válságot követően nem lazításra, hanem éppen szigorításokra van szükség a pénzügyi szolgáltatások szabályainak finomításakor.