A forint gyengülése hajtja a törlesztőrészleteket

A legtöbb bank adósainak már ebben a hónapban nagyobb törlesztőrészletet kellett fizetniük devizaalapú hiteleik után, máshol viszont csak hónapok múlva lesz érezhető az utóbbi hetek forintgyengülésének hatása. Akad olyan bank is, amely több évre "elporlasztva" teszi alig észrevehetővé a tehernövekedést. Az [origo] összegyűjtötte, melyik pénzintézetnél mikor és hogyan jelentkezik az árfolyamváltozás hatása.

A devizaalapú hitelek jelentőségét mutatja, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közölt adatok szerint 2007. december végén a magyar háztartások 5450,6 milliárd forintot kitevő bankkölcsöneinek 59,0 százaléka, a vállalkozások 6575,3 milliárd forintos hiteleinek 53,0 százaléka devizahitel volt. Ugyanakkor a bankok 16 438,7 milliárd forintra rúgó összes hitelének 63,2 százalékát tették ki a devizahitelek.

Még megdöbbentőbbek a devizahitelek térnyeréséről szóló számok. Három év alatt a vállalkozások devizahitelei 69,7 százalékkal, a háztartásoké több mint 8,5-szeresükre, a bankok összes devizahitelei pedig több mint 2,5-szeresükre nőttek. Közben a vállalkozások valamennyi hitele 42,5 százalékkal, a háztartásoké kétszeresére, az összes bankhitel pedig 73,4 százalékkal emelkedett.

Tavaly a háztartások devizahitelei 59,6 százalékkal 3216,3 milliárd forintra, a vállalkozásoké 26,1 százalékkal 3483,3 milliárd forintra, a bankok összes devizahitelei pedig 41,8 százalékkal 10 397,4 milliárd forintra nőtt, miközben a teljes hitelállomány csak 26,4 százalékkal 5450,6 milliárd forintra, a forinthiteleké 2,7 százalékkal 2234,3 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a vállalkozásoké 12,6 százalékkal 6575,3 milliárd forintra bankok összes hitele pedig 22,1 százalékkal 16438,7 milliárd forintra emelkedett.

A háztartások hitelállományának alakulása (2001-2007)

Időpont	Deviza- hitelek	Összes hitel	Devizahitelek aránya
	(Mrd Ft)	(Mrd Ft)	(%)
2001.12.31.	21,6	702,3	3,1
2002.12.31.	36,4	1204,2	3,0
2003.12.31.	100,9	2000,3	5,0
2004.12.31.	378,1	2597,1	14,6
2005.12.31.	1099,2	3370,8	32,6
2006.12.31.	2015,8	4311,1	46,8
2007.12.31.	3216,3	5450,6	59,0

Forrás: PSZÁF

Kell-e félni a devizahitelektől?

Pénzügyi szakemberek között nagyon vitatott, veszélyes-e és mennyire a devizahitelek térnyerése. Az egyik álláspont szerint egyáltalán nem kockázatos a bankoknak devizahiteleket nyújtaniuk. A pénzintézetek ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásokat, mint amilyen devizában hiteleket nyújtanak; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig a bankok képesek mérni és kezelni.

A másik vélemény szerint viszont a devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak. A forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén ugyanis nem csak az fordulhat elő, hogy egy-egy hitelfelvevő válik fizetésképtelenné, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.

Lengyelországban felvetődött a devizahitelek betiltása

A devizahitelek többsége frankalapú

Lengyelországban maguk a bankok kérték az ottani felügyeletet, hogy korlátozza vagy egyenesen tiltsa meg a devizahitelek nyújtását. A devizahitelek betiltását kezdeményező lengyel nagybankok arra hivatkoztak: ügyfeleiket szeretnék megvédeni a korlátozással attól, hogy azok jelentős árfolyamváltozás esetén fizetésképtelenné váljanak. A kisebb, tőkeszegényebb bankok viszont úgy vélekedtek, hogy a vezető bankok így akarják őket kiszorítani a piacról.

Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete több alkalommal is felhívta a figyelmet a devizahitelek kockázataira. Gyakran hangsúlyozták, hogy amíg a forintban nyilvántartott hitelek költségeit viszonylag jól jelzi a teljes hiteldíj-mutató, addig az semmit nem árul el egy devizában nyilvántartott hitel árfolyamkockázatáról. Különösen veszélyes éppen akkora törlesztőrészletű hitelt felvenni, mint amekkorát az adós ki tud fizetni. Ilyen esetben ugyanis már egy jelentősebb áringadozás is fizetésképtelenséget okozhat.

Kamatkülönbség kontra árfolyamkockázat

A Magyar Bankszövetség egy tanulmánya szerint viszont nem kell jelentős árfolyamkockázattól tartani a devizahiteleknél. Számításaik szerint ugyanis a devizahitelek kamatai annyival alacsonyabbak, hogy az euró árfolyamának 275 forint fölé kell emelkednie ahhoz, hogy a törlesztőrészletek túlszárnyalják a forint eddigi legerősebb pozíciójában felvett forintalapú hitelekét. A tanulmányban azt hangoztatták, hogy az euró árfolyama két éven belül meg sem közelíti a 270-275 forintos szintet, hosszabb távon pedig a forint felértékelődésével kell számolni.

A valóság azonban azóta többször is megcáfolta a bankszövetség akkori előrejelzését. Az euró árfolyama 2006 első felében túllépte még a 280 forintos szintet is tavaly augusztusban és idén év elején pedig kétszer is megközelítette a 270 forintot. Igaz, az említett magas árfolyamok eddig nem bizonyultak tartósnak, így a forint legerősebb szintjénél felvett devizahitelek is csak elveszítették a külföldi forrás alacsonyabb kamataiból származó előnyüket.