Ismét emelt a jegybank

A monetáris tanács döntése értelmében a jegybanki alapkamat május 26-tól 8,50 százalék - döntött a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A szigorítást szokatlanul éles politikai reakció kísérte mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a monetáris tanács állásfoglalása szigorúbb hangvételű volt, mint a korábbi kamatemeléseket követően, semmilyen utalás sem esett arra, hogy mikor és milyen feltételek mellett zárja le a kamatemelési ciklust a jegybank.

Hozzátette: továbbra is nagy a kockázata annak, hogy a vártnál lassabb ütemben csökken az infláció, így a kamatemelési ciklus tovább folytatódhat.

Hasonlóan vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője is. Emlékeztetett arra, hogy a mostani inflációs jelentés készítése óta jelentősen erősödött ugyan a forint árfolyama, ám drágult az olaj is. A forint erősödése még nem tudja kompenzálni az emelkedő olajárak miatti inflációs kockázatokat, ezért az elemző is valószínűnek tartotta a további szigorítást. Úgy vélte, az MNB legfeljebb "pihenőt tart" a következő, három hónap múlva esedékes inflációs jelentéséig.

Az elemzők többsége korábban arra számított, hogy 8,5 százalékon tetőzik az alapkamat.

Suppan Gergely szerint a további szigorításra utal az is, hogy a versenyszférában az idén várható béremelkedést a jegybank által elfogadhatónál jóval magasabbra, 9 százalékra prognosztizálta az MNB. A forint árfolyama nem változott a kamatemelést követően, mivel a piac már beárazta az ilyen mértékű szigorítást.

Suppan Gergely szerint, ha elmaradt volna a kamatemelés 246-248 forintig is gyengülhetett volna a forint az euróhoz képest. A kamatdöntést követően az árfolyam a 246,30 forintos szinten maradt.

Éles politikai reakció a szigorításra

Éles szavakkal kommentálta az MSZP a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntését a jegybanki alapkamat megemeléséről. A kamatszint módosítása miatt a Fidesz is lépett: kezdeményezte, hogy a parlament költségvetési bizottsága hallgassa meg az MNB vezetését.

A kamatemelés káros, mert fékezi az exportot, erősíti az importot. Drága, mert tovább növeli az adósságszolgálat terheit, értelmetlen, mert az államháztartást a jelenlegi kötvényaukciókon is tudtuk finanszírozni - jelentette ki a szocialista Molnár Albert. A kormánypárti politikusMolnár Albert úgy vélekedett, hogy a magyarországi infláció emelkedése mögött külső okok vannak. Emiatt szerinte az ilyen mérvű szigorítás indokolatlan, és aláássa az elmúlt évek gazdasági eredményeit.

A kamatemelés miatt a Fidesz Simor András jegybankelnök és a pénzintézet alelnökeinek meghallgatását kezdeményezte a parlament költségvetési bizottságában. Varga Mihály, a párt gazdasági kabinetjének vezetője elmondta: az alapkamat-emelés súlyosan érinti az államháztartást, hiszen nőnek az államadósság kamatkiadásai, és emiatt egyre nehezebb helyzetbe kerül a gazdaság. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan a kormány rossz gazdaságpolitikája, de a Fidesz szükségesnek tartja a monetáris tanács vezetőinek meghallgatását arról, mik az okai a "meredek jegybanki kamatemelésnek", mi várható ezután és meddig emelkedhetnek még a kamatok - közölte.

Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere elmondta: szeretnének választ kapni arra, hogy ez a kamatemelés mennyire következik a rossz kormányzati gazdaságpolitikából és mennyire az árstabilitást megvalósító jegybanki monetáris politikából. Úgy érezzük, hogy a rossz gazdaságpolitika tovább növeli a kamatokat és árt az országnak, de nem akarjuk megelőlegezni ennek a meghallgatásnak az eredményét - tette hozzá. Varga Mihály közölte: a kamatemelés most már olyan szintet ért el, amely jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedése messze elmarad az európai - köztük a szomszéd országok - gazdaságának bővülésétől.