Gyorsan nő a devizaalapú hitelek aránya
A devizaalapú hitelek fokozódó jelentőségét bizonyítják a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének honlapján közölt adatok is. Azok szerint 2007. december végén a magyar háztartások 5450,6 milliárd forintot kitevő bankkölcsöneinek 59,0 százaléka, a vállalkozások 6575,3 milliárd forintos hiteleinek 53,0 százaléka devizahitel volt. Ugyanakkor a bankok 16 438,7 milliárd forintra rúgó összes hitelének 63,2 százalékát tették ki a devizahitelek.
Még megdöbbentőbbek a devizahitelek térnyeréséről szóló számok. Három év alatt a vállalkozások devizahitelei 69,7 százalékkal, a háztartásoké több mint 8,5-szeresükre, a bankok összes devizahitelei pedig több mint 2,5-szeresükre nőttek. Közben a vállalkozások valamennyi hitele 42,5 százalékkal, a háztartásoké kétszeresére, az összes bankhitel pedig 73,4 százalékkal emelkedett.
Tavaly a háztartások devizahitelei 59,6 százalékkal 3216,3 milliárd forintra, a vállalkozásoké 26,1 százalékkal 3483,3 milliárd forintra, a bankok összes devizahitelei pedig 41,8 százalékkal 10 397,4 milliárd forintra nőtt, miközben a teljes hitelállomány csak 26,4 százalékkal 5450,6 milliárd forintra, a forinthiteleké 2,7 százalékkal 2234,3 milliárd forintra csökkent. Ugyanakkor a vállalkozásoké 12,6 százalékkal 6575,3 milliárd forintra bankok összes hitele pedig 22,1 százalékkal 16438,7 milliárd forintra emelkedett.
A háztartások hitelállományának alakulása (2001-2007)
Időpont | Deviza- hitelek | Összes hitel | Devizahitelek aránya |
| (Mrd Ft) | (Mrd Ft) | (%) |
2001.12.31. | 21,6 | 702,3 | 3,1 |
2002.12.31. | 36,4 | 1204,2 | 3,0 |
2003.12.31. | 100,9 | 2000,3 | 5,0 |
2004.12.31. | 378,1 | 2597,1 | 14,6 |
2005.12.31. | 1099,2 | 3370,8 | 32,6 |
2006.12.31. | 2015,8 | 4311,1 | 46,8 |
2007.12.31. | 3216,3 | 5450,6 | 59,0 |
Forrás: PSZÁF
Kell-e félni a devizahitelektől?
Pénzügyi szakemberek között nagyon vitatott, veszélyes-e és mennyire a devizahitelek térnyerése. Az egyik álláspont szerint egyáltalán nem kockázatos a bankoknak devizahiteleket nyújtaniuk. A pénzintézetek ugyanis vagy ugyanolyan devizában szerzik be hiteleikhez a forrásokat, mint amilyen devizában hiteleket nyújtanak; vagy ha erre nincs módjuk, akkor más pénzügyi műveletekkel fedezik kockázataikat. Az ügyfelek fizetésképtelenné válásának esélyeit pedig a bankok képesek mérni és kezelni.
A másik vélemény szerint viszont a devizahitelek nem csak az ügyfelek, de a bankok és az egész pénzügyi rendszer számára is nagyon kockázatosak. A forint vártnál nagyobb gyengülése vagy a kamatszint vártnál nagyobb emelkedése esetén ugyanis nem csak az fordulhat elő, hogy egy-egy hitelfelvevő válik fizetésképtelenné, de a bankokat is veszteség éri, ha a tervezettnél több ügyfél nem tudja törleszteni a hitelt. A bankokat ért veszteség pedig egy bizonyos mérték felett az egész pénzügyi rendszer stabilitását veszélyezteti.