Szépen híznak rajtunk az osztrákok

Miközben Magyarországon stratégiai iparágakat szereznek meg, és természetes monopóliumokat vásárolnának fel az osztrák cégek, külkereskedelmünkben Ausztria okozza a legnagyobb negatívumot nekünk az EU-tagállamok közül.

A magyar-osztrák külkereskedelemben 2008-ban 216 millió euró deficitet halmozott fel hazánk, még úgyis, hogy a magyar többlet az előző évhez képest 59 millió euróval javult. Mindez a szaktárca honlapján elérhető, legfrissebb negyedéves statisztikából derül ki.

Az Európai Unió tagállamai közül tehát messze az osztrákok járnak a legjobban a velünk folytatott kereskedelemből (a hagyományos kereskedőnemzettel, a hollandokkal szemben is csak 190 milliós a negatívumunk, és a belga aktívum is csupán 85 milliós).

Az [origo] korábbi cikke szerint a Magyarországon nyilvántartott mintegy 26 ezer külföldi érdekeltségű vállalatnak több mint 20 százaléka, 5200 cég osztrák érdekeltség. A befektetett összes osztrák tőke értéke hazánkban már meghaladja az 5,4 milliárd eurót, ezzel Ausztria aránya a magyarországi invesztíciókban 11 százalékot tesz ki.

Egy elrettentő példa: a BÉT sorsa

Mindez első látásra pozitívnak tűnik, de a magyarországi osztrák beruházási boom nem jelent feltétlenül olyan pozitív dolgot, mint a távolabbi országokból hozzánk érkező működő tőke. A közvetlen szomszédból érkező pénz ugyanis sokszor a versenytársak felvásárlására, kiszorítására irányul, és a piacszerzés talán fontosabb ilyenkor, mint az olcsó termelés és ezáltal áttételesen a számunkra pozitív munkahelyteremtés.

Mint minden befektetés után, a tőke tulajdonosa természetesen joggal tart igényt az osztalékra. Vagyis kivonja a tőke egy részét a cégből, a megtermelt nyereségből. Ennek van ideális aránya, amit nem mindig sikerül az osztrák cégeknek betartaniuk.

Rossz példa erre a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Az osztrákok néhány hete teljesen átvették a hatalmat a pesti parketten, és a Wiener Börse és ausztriai tulajdonostársai több mint két és félmilliárd forintot fizettettek ki maguknak a BÉT-tel osztalékként. A magyar cég fejlődésére csak pár milliót hagytak a kasszában, pontosabban a mérleg szerinti eredményben. Ezzel derékba törni látszik a budapesti tőzsde régiós vezető szerepe, a bécsi börze viszont szépen gyarapodhat tovább, amit jelez az is, hogy Szlovéniában terjeszkedik a Wiener Börse.

Az osztalékfizetés elmaradását korábban, 2004-ben egyébként a BÉT magyar elnöke, Szalay-Berzeviczy Attila - aki a Wiener Börse hatalomátvétele után idén nyáron lemondott - éppen azzal indokolta, hogy terjeszkedésre készül a budapesti tőzsde.

Furcsa állami eladások és megbízások

Az osztrák cégek hatalmas tőkeexportja Magyarországon rövid távon hasznot hoz az államnak és azoknak a magántulajdonosoknak, akik gyorsan pénzzé akarják tenni vagyonukat. Az állami tulajdon leépítése most is zajlik: a vasúti árufuvarozást, a MÁV Cargót különös körülmények között értékesítették egy osztrák állami érdekeltségű cég, a Rail Cargo Austria vezette konzorciumnak. Ekkor tűnt fel egy ismeretlen cég, a Geuronet Bt., amely hatalmas jutalékra tartott volna igényt, ha azt meg nem írják az újságok, és bár erről a közvetítőcégről egy időben sokat cikkeztek, manapság már eltűnt a neve a sajtóból.

Ugyancsak elmúlt a hírverés a 2006-os magyar önkormányzati választások előtt kipattant Strabag-ügyről. Az akkor sokat emlegetett Puch úrról azóta sem derült ki, hogy azonos-e azzal a Puch Lászlóval, aki MSZP-s pártpénztárnok volt akkoriban, de azóta bekerült a Gyurcsány-kormányba is. (Igaz, a Strabag valódi beruházásokat is végrehajt nálunk: Királyegyházán cementgyárat építenek.)

Közben a magyar Gazdasági Versenyhivatal kartellezés miatt bírságot szabott ki az osztrák Strabagra is az autópálya-építésben játszott szerepe miatt. A Strabag egyébként évek óta az egyik legnagyobb szereplője a hazai közbeszerzési piacnak, többször is ez a cég kapta egy adott évben a legtöbb állami, önkormányzati és közszférából származó megrendelést hazánkban.