Szépen híznak rajtunk az osztrákok

Miközben Magyarországon stratégiai iparágakat szereznek meg, és természetes monopóliumokat vásárolnának fel az osztrák cégek, külkereskedelmünkben Ausztria okozza a legnagyobb negatívumot nekünk az EU-tagállamok közül.

A pertől nem idegenkedik az egyik leghatalmasabb osztrák cég, az OMV sem. Az osztrák vállalat a Mol 20 százalékát vásárolta fel nemrégiben, pontosabban a 2000-ben már megszerzett 10 százalékot duplázta meg tavaly nyár óta. Az OMV most minden eszközt megragad arra, hogy megszerezze a magyar olajcég irányítását.

Érdekes, hogy a magyar állam, amely a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány idején a Strabagot elhalmozta állami megrendelésekkel, az OMV elől törvénnyel is megvédte a Molt. Ezt a Lex Molnak is nevezett jogszabályt az osztrák cég megtámadta Brüsszelben, és különböző magyarországi perekben pedig a Mol és annak menedzsmentje ellen nyújtott be kereseteket. Az OMV többek között a Mol közgyűlésén történtek miatt kért jogorvoslatot.

Most azonban nem áll túl jól az OMV szénája, Brüsszelben ugyanis folyik egy előzetes versenyhatósági eléjárás is, amelyről az elmúlt héten több információ is napvilágot látott. A Reuters és a Dow Jones hírügynökségek is úgy értesültek, hogy az EU nem nézné jó szemmel a két cég egyesítését, hiszen ez jelentősen csökkentené térségünkben az olajipari versenyt (elsősorban Magyarországon, Ausztriában és Szlovákiában, de részben Romániában is.) A Mol és a Slovnaft ugyanis már most piacvezető a magyar és a szlovák piacon, míg az OMV az osztrák és a román piacokat ellenőrzi, az utóbbit a Petrom többségi részesedése révén.

Egy másik vitatott tőzsdei ügylet

Ami a tőzsdei cégeket illeti, szintén vitatott a különböző osztrák vállalkozások szerepe a BorsodChem megszerzésében. A magyar vegyipar egyik zászlóshajója gyakorlatilag kicsúszott a hazai irányítás alól, osztrák, illetve később inkább orosz tulajdonosok tűntek fel a részvénykönyvben, míg aztán a tőzsdéről is kivezették a borsodi nagyvállalatot.

A Molnak a 2000-es évek elején sikerült a TVK-t megszereznie ebben az ádáz tőzsdei csatában, az akkor feltűnt osztrák cégek egyike-másika legutóbb az FHB tulajdonosai között szerepelt egyébként.

Néhány pozitívum - az autóipar valóban húzóágazat

Természetesen a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatoknak vannak - számunkra - jó oldalai is: a magyarok tavaly hat (komolyabb) beruházást hajtottak végre Ausztriában az ottani befektetésösztönző hivatal segítségével. Ezzel a Die Presse értesülései szerint a németek (51 beruházás), az olaszok (12) és a svájciak (8) után, az oroszokkal (6) holtversenyben állunk a negyedik-ötödik helyen.

Szintén pozitívum, hogy sok nehéz helyzetbe került magyar bankot osztrák pénzintézetek vásároltak fel, igaz a Postabankot azért az Erste bevásárlása előtt kistafírozta a magyar állam. Az Erste korábban már megvett egy másik magyar bankot is, a Mezőbankot.

Az autóiparban és az elektronikában számos osztrák cég valóbban működő tőkét hozott Magyarországra, és nem valamelyik magyar konkurensét söpörte le a színpadról. Az osztrák cégek az építőiparban, a könnyű- és az élelmiszeriparban valódi befektetéseket hajtanak végre, és ezt nemcsak az Agrana már két említett két beruházása vagy a Strabag szintén említett cementgyára jelzi, hanem a Dunapack új dunaújvárosi papírgyára, a Tondach békéscsabai új üzeme is. (Igaz egy rossz hír itt innen is érkezett, az osztrák Mondi bezárta szolnoki papírgyárát idén.)

Együttműködésre ítélve

A Bio-Ma Zrt. sarkadi beruházása (egyébként egy bezárt cukorgyár helyén), biodízel és bioetanolt készítő egysége szintén az osztrák tőkebeáramlást mutatja, akárcsak az Öko-Energia Kft. répcelaki szélerőműparkja vagy egy másik, békési hasonló kezdeményezés. Szekszárdra hőszigetelő-gyártást hoztak az osztrákok, és biodízel üzem épül Komáromban a Mol és a Rossi Beteiligungs GmbH együtműködésével.

S hogy ne felejtsük el: az OMV és a Mol egy kérdésben biztosan együttműködésre van ítélve: minthogy egyik országnak sincs tengerpartja, mindenképpen csak csővezetékeken keresztül importálhatnak gázt, márpedig ez elsősorban orosz vagy más keleti, ázsiai forrásokból történhet. Éppen ezért a két cég és a két ország valószínűleg közösen kell, hogy tervezze a Nabucco és/vagy a Déli Áramlat nevű gázvezetékeket.