Szépen híznak rajtunk az osztrákok

Miközben Magyarországon stratégiai iparágakat szereznek meg, és természetes monopóliumokat vásárolnának fel az osztrák cégek, külkereskedelmünkben Ausztria okozza a legnagyobb negatívumot nekünk az EU-tagállamok közül.

A független magyar hatóságok nem sokra jutnak azonban az osztrák cégekkel. A Magyar Vasúti Hivatalt például, amely kritizálta az év üzletének is kikiáltott MÁV Cargo eladását a Rail Cargo Austriának, a magyar kormány egyszerűen megszüntette július elsejével. Az időközben eltüntetett vasúti hivatal negyedéves jelentésében arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a MÁV Cargót a MÁV Cargo egyik legnagyobb konkurensének adják el, akkor az osztrák cég a jövőben kiküszöbölheti a versenyt térségünkben.

A tisztán osztrák Rail Cargóról azóta kiderült, hogy úgy vásárolhatja meg magyar-osztrák üzlettársával, a GYSEV-vel együtt a MÁV Cargót, hogy a GYSEV-et talán a magyar államnak kell még ehhez feltőkésítenie. Ezeket az aggodalmakat azonban Csepi Lajos, a 90-es évek privatizációjának irányítója nemrégiben cáfolta, Csepi ugyanis az SZDSZ kiszállása után szintén bekerült a magyar kormányba.

A cukoripar megszűnése

A magyar cukorgyárak eladása a mi szempontunkból ugyan egy iparág csaknem teljes megszűnéséhez vezetett, osztrák szempontból viszont komoly európai uniós kvóták megszerzését eredményezte. A német Südzucker érdekeltségébe tartozó osztrák Agrana féltucatnyi magyar cukorgyárat vásárolt fel a kilencvenes években, majd egy kivétellel mind bezárta azokat. Az egyetlen ma működő cukorgyár így osztrák tulajdonban van, és erre az Agrana még büszke is lehet, hiszen a többi külföldi - nem osztrák - cukorpiaci szereplő az összes üzemet bezárta.

Az Agrana azonban nem valamiféle rosszindulatból csukta be a gyárakat. A kvótákat az Európai Unió állapította meg, és a magyar termelők is kezdtek áttérni más növények termesztésére az utóbbi időben, minthogy a cukorrépa termésátlaga nálunk alacsonyabb, mint az EU-ban.

Az Agrana egyik leányvállalata pedig éppen pénteken avatta fel Európa legnagyobb kukorica-feldolgozó üzemét Szabadegyházán. Ez is bizonyítja, hogy az osztrák cégek nem feltétlenül vonják ki a tőkét tőlünk, az Agrana másik beruházása pedig megduplázhatja például a magyarországi biogáztermelést. Ez utóbbi az egyetlen megmaradt cukorgyárban, Kaposváron zajlik, és a cukoripari melléktermékek hasznosításán alapul.

Maradva az élelmiszeriparnál, azért nem tett jót az osztrák-magyar vircsaftnak az sem, amikor 2006-ban élelmiszerhamisítási ügy robbant ki. Akkor a legtöbb híradásban a M. E. G. A. Trade Kft. és osztrák tulajdonosa szerepelt, bár az utóbbi folyamatosan hárította magáról a felelősséget.

Gazdasági kérdés is Schengen

Bár már eddig is számos zavaros ügyről szóltunk, az elmúlt évek leghangosabb osztrák-magyar vitáiról még nem is írtunk. Ezek közé tartozik a schengeni határok megnyitása utáni határzárak kérdése, amikor egyes osztrák falvak egyszerűen behajtani tilos táblát raktak ki a határon átvezető utakra.

Ez nem elsősorban gazdasági kérdés, de súlyosan érinti a két ország mezőgazdasági vállalkozóit, akik így hatalmas kerülőkre kényszerülnek. Osztrák gazdákat is akadályoz ez, akik nyugat-magyarországi, határszéli - remélhetőleg nem zsebszerződéssel vásárolt - földjükre igyekeznek gépeikkel, de a magyar béraratók életét is nehezíti, akiknek kombájnjaikkal jókora kerülőt kell tenni.

Bőrgyárak a Rábánál

Szintén örvényeket okozott - a szó legszorosabb értelmében - a Rába folyó habzása. Az osztrák tulajdonosok Magyarországon számos gyárat zártak be a könnyűiparban, például Vasváron a Richter cipőgyárat szüntették meg, Kapuváron pedig a ruhaiparból szállt ki a Triumph, és ment tovább Romániába.

Mindeközben a bőrgyárak vígan működnek a Rába osztrák oldalán, környezetvédelmi szervezetek pedig már évek óta tiltakoznak e tevékenység ellen. A Rába habzása időről időre visszatérő probléma, amelyre egyelőre nem sikerült megnyugtató megoldást találni.

És ez nem az egyetlen környezetvédelmi vita, amely a két ország gazdasági kapcsolataira is kihat: Szentgotthárd mellett a Begas nevű osztrák cég, a burgenlandi földgázellátó vállalat például szemétégetőt tervez, és a torzsalkodás immár odáig fajult, hogy a Begas egy másik ügyben beperelte a magyar civil szervezeteket.