A pályázati pénzek elosztásánál elsőbbséget élveztek a kifejezetten hátrányos vidéki régiók óvodái és iskolái, így mindössze négy budapesti intézmény került be a felújítási körbe. A fővárosi önkormányzat sajtóosztálya szerint rendelkeznek ugyan egy, a saját fenntartású iskoláik felújítására vonatkozó felújítási és fejlesztési koncepcióval, de ez nem terjed ki a helyi önkormányzati tulajdonban lévő oktatási intézményekre.
Az önkormányzat évente mintegy 880 millió forintot különít el saját tulajdonú képzési intézményeinek felújítására, ehhez járul további 2,5-3,2 milliárd forint a saját tulajdonú (zömmel középfokú) intézmények fejlesztésére, ami kiegészül az iskolák saját fejlesztési keretével is.
Viszont a kerületi önkormányzatok fenntartásában lévő iskolák felújítását a főváros nem támogatja, így sem rendező elv, sem elkülönített pénz nem áll rendelkezésre ilyen célra. Ez a helyi önkormányzatok hatásköre - tudatták lapunkkal a sajtóosztályon.
A 80 milliárd forintos beruházás jelentős lökést adhat az építőiparnak - mondta Koji László, az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetségének alelnöke, aki szerint az iskolafelújítási projektek bár nagyon jövedelmezők az építőipari cégek számára, de az ilyen vállalásoknak vannak árnyoldalai is.
Normális piaci körülmények között ezek a projektek a kis és közepes építőipari vállalkozóknak kedveznek, de az építőipar jelenlegi helyzetében a piac "keresztbecsúszása" figyelhető meg, hiszen sok esetben nagyobb vállalkozások pályáznak egészen kis projektekre, illetve fordítva. Ez a jelenség egyértelműen a kevés számú megrendelésből fakad. A mai helyzetben ugyanis minden munkát megragadnak a szektor képviselői.
Az iskolafelújítások mellett szól továbbá, hogy a megrendelő önkormányzat, illetve a kormány biztosan fizet - hátránya viszont, hogy a vállalkozók nagyon lassan jutnak hozzá a pénzükhö - áll a Napi Gazdaság hasábjain.