Csökken az infláció Kínában

Kínában az éves infláció novemberben 2,4 százalékra, 22 havi mélypontra csökkent az októberi 4,0 százalékról, közölték a kínai statisztikai hivatalban csütörtökön. A drágulás februárban tetőzött, 8,7 százalékos tizenkét havi ütemmel (az 12 évi csúcs volt). Az országban az infláció meredek csökkenése arra utal, hogy a hazai kereslet egyelőre nem tudja ellensúlyozni az exportpiacok beszűkülését.

A kínai fogyasztói kosár harmadát tevő élelmiszerek árai még mindig viszonylag gyorsan emelkedtek, átlagosan 5,9 százalékkal tavaly novemberhez viszonyítva, de sokkal lassabban az októberi, 8,5 százalékos többletnél. A többi árucikk átlagosan 0,6 százalékkal került többe az egy évvel korábbinál.

Előző nap, szerdán a friss külkereskedelmi adatok is azt jelezték, hogy - a kormány szándékával ellentétben - a kínai hazai piac már nem segíti sem a gazdasági növekedést, sem a külföldi szállítókat. A kínai export novemberben 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, ez a legnagyobb esés 1999. április óta.

Októberben még 19,2 százalékos volt az éves többlete. Közben az import 17,9 százalékkal csökkent - ekkora visszaesés nem volt 1993 óta -, a 15,6 százalékos októberi növekedés után, szintén rendre éves összehasonlításban

Állami pénzekkel élénkítik a gazdaságot

November végén közölték, hogy a tartományi kormányzatok és intézmények hozzájárulásaival és beruházásaival Kína gazdaságösztönző programja 10 billió jüanra (1,46 billió dollár) bővül.

A kínai kormány november elején hirdetett gazdaságösztönző programot a hazai piac bővítése végett, az exportpiacok szűkülésének ellensúlyozására, majdnem 600 milliárd dolláros kerettel. A pénzből elsősorban infrastrukturális beruházásokra és jóléti intézkedésekre akar költeni a kormány. A bejelentést a nyugati kormány elégedetten nyugtázták, mert úgy vélik, Kína és talán India is a világgazdaság "menedéke" lehet a pénzügyi válság nyomán kialakult helyzetben.