Axa: 9 százalék feletti munkanélküliség

A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak - derül ki Gerendás János, az Axa Magyarország Befektetési Alapkezelő makrogazdasági elemzőjének hétfőn publikált elemzéséből, amely szerint jövőre a jelenlegi 7,7 százalékról akár 9 százalékra ugorhat a munkanélküliségi ráta.

Az exportszektorunk már a kora nyári hónapok óta lassulást mutat, de augusztusban már jelentősen, 8%-kal esett az előző év azonos időszakához képest. Sajnos a tendencia minden valószínűség szerint hasonló lesz a következő hónapokban is, hiszen a külföldi, elsősorban fejlett európai felvevőpiacaink is egyre mélyebb recesszióba sodródnak.

Itthon a belső kereslettől sem várhatunk komolyabb növekedési hozzájárulást jövőre: a 3-3,5 százalékos reálbérveszteség, a visszaeső hitelezés azt jelzi, hogy a 20 hónapja recesszióban lévő kiskereskedelmi forgalom (ami a háztartási fogyasztás egyik jó jelzőszáma) tekintetében a jövő év sem fog jelentős javulást hozni.

A megugró munkanélküliség a fő veszély

Ma már látható, hogy a válság az exportnak leginkább kitett magyar feldolgozóipart fogja első körben és elsősorban érinteni. A válság előtti időszakban (augusztus-október) hazánkban 7,7 százalék körül alakult a munkanélküliség, ami 328 ezer főt érintett a teljes, 4,2 milliós gazdaságilag aktív népességből.

Az elemző úgy véli, a következő évben valószínűleg újra 9 százalék fölé mehet a mutató, ami több mint 60-80 ezer új munkanélküli megjelenését jelentené. A nagyobb probléma azonban az, hogy a munkaerőpiacról idősen (50 év fölött) kieső réteg könnyen válhat - a rendszerváltás időszakához hasonlóan - végleg inaktívvá, ami egyrészről tovább rontaná a már így is Európában egyik legalacsonyabb aktivitási rátánkat, illetve jelentős többletkiadást generálna az államháztartásnak.

Kamatvágás és infláció

"Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása" - hirdeti a központi bank honlapja. Hosszú ideje először kijelenthetjük, hogy az infláció jelenleg nem tartozik a következő időszak válságterületei közé. Míg nyár közepéig mindenki a stagflációtól rettegett, ma már az árak növekedése - a nyersanyagárak vezényletével - masszív lassulásnak indult.

Jelenleg már nem csak az MNB, hanem a szélesebb merítésű elemzői felmérések is 3 százalék közelébe várják 2009-ben a fogyasztói árindexet, ami a Jegybank középtávú céljának nagyjából megfelelő. A jelentős javulás indokolható egyrészről a nyersanyagárakban nyár közepén bekövetkező trendfordulónak, a fogyasztói kereslet várható jelentős visszaesésének (amit reálbérveszteség okoz), illetve a korábbi évek magas bázisának.