Axa: 9 százalék feletti munkanélküliség

A rendszerváltás évei óta először jövőre kell valódi recesszióval szembenéznie Magyarországnak - derül ki Gerendás János, az Axa Magyarország Befektetési Alapkezelő makrogazdasági elemzőjének hétfőn publikált elemzéséből, amely szerint jövőre a jelenlegi 7,7 százalékról akár 9 százalékra ugorhat a munkanélküliségi ráta.

Miért tervez a kormányzat a piacnál magasabb inflációval?

Az inflációs előrejelzések közül egy jelentősen kilóg a sorból: a kormányzaté. Ritkán tapasztalható, hogy az állam a piaci várakozások fölé teszi a fogyasztói árindexet, hiszen a büdzsének az alultervezés mindig kedvezőbb a bevételek vártnál gyorsabb növekedése miatt. Ennek a jelenségnek a várható adójogszabály-módosítás, vagy hatósági áremelés lehet az oka.

Az első esetben a gazdasági válság által megroppant termelőszektor megsegítésére esetleges járulék-csökkentés irányába mozdulhat el a kormányzat, a kieső jövedelmeket pedig a közvetlen adók vagy a hatósági árak jelentős növelésével ellensúlyozhatja. Az euró-bevezetés szempontjából fontos maastrichti inflációs kritérium elérése ugyan első látásra közelebb került a 3%-os szint esetleges megközelítése által.

Azt azonban fontos figyelembe venni, hogy a kritérium egy "mozgó célpont", ami a legjobb három euró-övezeti ország átlagos inflációjától függ. Jelenleg azonban a fejlett országokat ilyen téren is hatalmas bizonytalanságok övezik, sokan az összezuhanó kereslet által deflációtól rettegnek, míg a jegybankok és kormányzatok szorgosan növelik dollár és euró százmilliárdokkal a pénzkínálatot, ami hosszabb távon inflációhoz vezethet. Így nehéz megjósolni, hogy jövő évben a deficit-kritériumon kívül ezt is sikerül-e teljesíteni.

Csökkenő kamat és tartalékráta

Szinte senki nem számított arra, hogy már idén vágni fog az MNB. Mégis, alig egy hónappal a 300 bázispontos szigorítást követően 11%-ra csökkentette az irányadó kamatlábat és eddig soha nem látott mértékben 3 százalékponttal 2%-ra vitte le a kötelező tartalékolási rátát.

Utoljára 2002 nyarán mérsékelték a bankok tartalékolási kötelezettségét, de akkor is csak 100 bázisponttal. Az intézkedésnek azért is van kiemelkedő jelentősége, mivel a hazai bankok számára összesen mintegy 300 milliárd többletlikviditást biztosít, amivel akár a hitelezési tevékenységüket is javítani tudják.

Az MNB úgy ítélte meg, hogy most már a hazai pénzpiaci helyzet is megfelelően stabilizálódott ahhoz, hogy monetáris lazításba kezdjen. Az egyre alacsonyabb hazai inflációs számok már ugyan korábban is egyértelműen lehetővé tették a kamatvágást. A világban a jegybankok pedig egymás után már szinte a "porba vágták a kamatokat"

Így az nem volt kérdéses, hogy itthon is lépni fog a jegybank, azonban az időzítés egy kicsit meglepő volt. Amennyiben a vártnál gyorsabb ütemben tudja a jegybank a kamatvágási sorozatot végigvinni, stimuláló hatást gyakorolhat a recesszióba forduló gazdaságra.