A válság híreit itt olvashatja!
Bár hivatalosan nem indult el a közös agrárpolitika (KAP) 2013-as támogatási időszakának tervezése, tagállami szinten azonban már próbálják "megfogalmazni" az egyes országok agrárérdekeit, s folyik a vita arról, hogyan, mennyiből lehet a későbbiekben finanszírozni az európai mezőgazdaságot - derült ki a második Pápai Agrárakadémián.
A helyzet többek között azért izgalmas, mert a megegyezés jelen pillanatban rendkívül távolinak tűnik, hiszen a legtöbb tagállamban belátják: jelenlegi formájában a KAP fenntarthatatlan, és reformra szorul. Az uniós polgárok mind kevésbé kívánják a jelenlegi mértékben finanszírozni az agráriumot, ám eközben elvárják, hogy a világ legszigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályozásának megfelelően gyártott élelmiszerek olcsón kerüljenek a boltokba. A termelőknek versenyképesnek kell bizonyulni a világpiacon is.
A KAP költségvetése jelenleg az EU-15-re méretezett, noha már 27 tagállamot finanszíroznak belőle, igaz, az újak támogatási szintje lényegesen kisebb, és csak fokozatosan éri el a régebbiekét.
A Magyarországnak járó támogatások 2013-ban érnék el az uniós szintet, utána valószínűleg csökkennének, ezért, illetve a válság kedvezőtlen hatásai miatt Magyarország kezdeményezi, hogy az Európai Bizottság fontolja meg a támogatáskiegyenlítés előbbre hozását - mondta Gráf József agrárminiszter. Magyarország a visegrádi országok következő ülésén próbál majd támogatókat szerezni javaslatához, és a bizottságnál is jelezte már ezzel kapcsolatos elképzelését.
Ezzel az elképzeléssel homlokegyenest ellenkező irányt szab azonban a bvilággazdasági kliíma: világosan látszik, hogy az új KAP kevesebb pénzből gazdálkodhat, és nem kizárt, hogy az EU költségvetése és ezen belül az agrárium finanszírozási rendszere teljesen átalakul. Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke szerint az unió 2013 után már nem tudja fenntartani a csak a tagállami befizetésekre alapuló finanszírozást, előbb-utóbb kénytelen lesz valamilyen uniós adóból származó bevételre szert tenni.
A GKI számításai szerint az agrárium támogatása a jövőben mindenképpen csökken (jelenleg a büdzsé 40 százalékát fordítják erre), akár 10 százalékkal kisebb szintre is. Ezért több tagállam is napirenden tartja azt az ötletet, hogy a közvetlen kifizetések rovására növelni kellene a tagállami társfinanszírozást - ez azonban több szakértő szerint is burkoltan a támogatások leépítését jelenti.