Hatan szavaztak a júniusi kamattartásra

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tagjai közül hatan szavaztak a jegybanki alapkamat 9,5 százalékon tartása mellett, míg hárman 50 bázispontos csökkentést javasoltak a legutóbbi kamatdöntéskor - olvasható a tanács június 22-i ülésének pénteken közzétett jegyzőkönyvében.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa júniusban nem változtatott a 9,5 százalékos jegybanki alapkamaton. A testület indoklásában kifejtette, hogy a szinten tartás mellett a reálgazdasági és inflációs kilátásokat, valamint a pénzügyi piaci folyamatokat mérlegelve döntött.

A jegybank jegyzőkönyve szerint a monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a pénzügyi piaci helyzet tartós javulása és Magyarország mérséklődő sérülékenysége a jelenlegi visszafogott inflációs környezetben hozzájárultak ahhoz, hogy a monetáris politikai mozgástér fokozatosan növekedett az elmúlt időszakban.

A tanácstagok megítélése szerint a hazai makrogazdasági folyamatokban tapasztalt tendenciák és az inflációs kilátások továbbra sem akadályozzák a monetáris kondíciók jövőbeli óvatos enyhítését.

Kiemelik: a legfrissebb külkereskedelmi és lakossági megtakarítási adatok alapján a korábban vártnál erőteljesebb volt a belföldi szektorok alkalmazkodása, ennek hatására pedig az ország külső sérülékenysége is fokozatosan mérséklődött.

A tanácstagok megítélése szerint a meglepetést okozó májusi fogyasztói árindex adatok, és a szabályváltozások várhatóan átmeneti inflációnövelő hatása ellenére az infláció középtávon a jegybanki inflációs célnak megfelelően alakulhat.

A jegyzőkönyv szerint elhangzott olyan vélemény is, hogy egyes nagykereskedelmi áruházláncok áradatai nem erősítették meg a hivatalos fogyasztói árindex statisztikákban kimutatott kedvezőtlen inflációs tendenciákat.

Többen azt hangsúlyozták, hogy néhány Magyarországhoz hasonló kockázati megítéléssel rendelkező országban a jegybanki alapkamat csökkentését hajtották végre, ami a belföldi monetáris politika mozgásterét is növelhette.

Mások ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a feszültségek enyhülése ellenére a magyar pénzügyi piacokat is érintő lettországi problémák még nem rendeződtek megnyugtatóan. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a devizaforrásokból történő finanszírozás, és a jegybanki sterilizációs állomány emelkedése a kockázati megítélést kedvezőtlenül befolyásolja.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a bejelentett költségvetési intézkedések segíthetik a magyar gazdaság fenntartható pályára állítását. A magyar belpolitikai kockázatok miatt az ország külföldi megítélése ugyanakkor csak fokozatosan javul, és a kiigazítás eredményeit csak utólag lehet pontosan megítélni - olvasható a dokumentumban.

A tanácstagok megítélése szerint a komolyabb fiskális-, és monetáris politikai eredményekhez egyaránt a zavartalan állampapír-piaci működés helyreállítására van szükség.

Elhangzott az is, hogy a külső finanszírozási igény csökkenése ellenére Magyarország külföldi forrásokra való ráutaltsága nem mérséklődik kellőképpen, mert a hagyományosan magyar állampapírokat vásárló nyugdíjpénztárak a külföldi befektetések felé fordultak. Az állampapír-piaci feszültségek oldódásához, és a finanszírozási problémák kezeléséhez összességében az érintett gazdaságpolitikai intézmények közötti együttműködésre lenne szükség.

A monetáris tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az inflációs és makrogazdasági kilátások alapján megfontolásra érdemes a monetáris kondíciók enyhítése. A tanácstagok többsége úgy látta, hogy amennyiben a pénzügyi piaci folyamatokban nem fog bekövetkezni jelentős negatív korrekció, akkor a monetáris kondíciók lazítására már rövid távon is sor kerülhet, azonban a pénzügyi stabilitási kockázatokra tekintettel nagyfokú körültekintésre és fokozatosságra van szükség a lépések végrehajtásakor.

Többen arra figyelmeztettek, hogy a jegybanki kamatcsökkentések végrehajtásának feltétele a fiskális kiigazítási intézkedések parlamenti jóváhagyása, valamint az állampapír-piaci feszültségek oldódása.

A monetáris tanács tavaly októberben 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette. A január 20-i kamatdöntő ülésen újabb 0,5 százalékponttal mérsékelték az alapkamatot, így alakult ki a jelenleg érvényes 9,5 százalékos kamat.

Az év végére az elemzői konszenzus szerint 8,5 százalékos lehet az alapkamat, amely jövő év végére 6,9 százalékra csökkenhet. A monetáris tanács következő kamatdöntő ülését 2009. július 27-én tartja.