A Varga-csomag segített

A Varga-csomag a GDP 0,3 – 0,7 százalékát érintheti, ennyivel lesz kevesebb a költségvetési hiány idén és jövőre. Ez már meggyőzte az Európai Bizottságot és javasolja, hogy szüntessék meg Magyarországgal szemben a túlzottdeficit-eljárást.

A Varga-csomag eddig elindított részei meggyőzték az Európai Bizottságot, ezért kerülhet ki Magyarország a túlzottdeficit-eljárás alól – derül ki a bizottság indoklásából.

Andor László már korábban jelezte, hogy Magyarország kikerült az eljárás alól, így maga a bejelentés – ami már a múlthéten is sejthető volt – nem okozott meglepetést.

Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia szabadulhat a túlzottdeficit-eljárást alól. A Bizottság - az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézménye - azt is javasolta, hogy Málta ellen induljon túlzottdeficit-eljárás. Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Szlovénia ügyében a Bizottság azt indítványozza, hogy hosszabbítsák meg a túlzott mértékű deficit elfogadható szintre történő lefaragásának a határidejét.

A magyar konvergencia programban hiába szerepelt, hogy idén és jövőre is 2,7 százalék lesz a költségvetési hiány, a bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésében jelezte, hogy ennél magasabb adatra számít – írja a bizottság. A magyar kormány kiigazító lépései – amelyek a GDP 0,3 – 0,7 százalékára rúgnak - azonban meggyőzték, ezért javasolja, hogy szüntessék meg a túlzottdeficit-eljárást Magyarországgal szemben.

Olli Rehn pénzügyi biztos a délutáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy Magyarország a kiigazító ágazatból a megelőző ágazatba kerül. Ezzel arra utalt, hogy a deficiteljárás lényege, hogy a túl magas hiányt leszorítsák a tagállamok, az eljáráson kívül pedig az a feladat, hogy nehogy visszacsússzanak. Rehn figyelmeztetett, hogy az az ország, amelyik nem teljesíti a hosszútávú fenntarthatóság kritériumait (a 3 százalék alatti hiányt, és a 60 százalékig csökkenő adósságot), az visszakerül a túlzottdeficit-eljárás alá. Rehn arról is beszélt, hogy az eljáráson kívül is muszáj csökkenteni az államadósság mértékét.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a májusi értékelés óta egy háromlépcsős egyenlegjavító programot fogadott el. Az első körben 93 milliárd forintot zároltak a minisztériumi keretekből, ha ez sem lenne elég, akkor egyszeri beruházások költségvetési finanszírozását függesztenék fel. Ez a parlamenti átépítést, a stadionépítéseket vagy épp a debreceni református egyház kollégiumának felújítását is érintheti. Ha az első két lépcső nem lenne elég, akkor "újragondolnák" a bankadót, a tranzakciós illetéket, az energetikai különadót.

Az Orbán-kormány most egy olyan szégyenpadról állítja fel a magyar államot, melyről 2004 decembere óta nem sikerült szabadulnunk. A majdnem kilenc éve folyó eljárással magasan csúcstartók vagyunk az Európai Unió tagállamai közt, a jelenleg folyó túlzottdeficit-eljárások közül a briteké a második legrégebbi, de ez is négy évvel fiatalabb a miénknél.

A túlzottdeficit-eljárás azért folyt, mert Magyarország képtelen volt hitelesen bizonyítani, hogy tartósan 3 százalék alatt tudja tartani a költségvetés hiányát és a GDP 60 százaléka alá szorítani az államadósságot. A nyugdíjpénztári vagyon államosításával 2011-ben sikerült többletet elérni a költségvetésben, 2012-ben pedig 1,9 százalék lett csak a hiány, de az eredeti költségvetés alapján idénre és jövőre már 3 százaléknál nagyobb hiányt várt Brüsszel.

Az eljárás megszüntetése nem csak azért lehet fontos, mert már kínos volt, hogy rekordtartók vagyunk az EU-n belül. Az eljárás fennmaradása azzal a kockázattal is járt, hogy részben vagy egészben megvonják az országtól az EU-s támogatásokat. Ezek pedig kulcsfontosságúak annak érdekében, hogy növekedni tudjon a magyar gazdaság.