A kormány a stadionépítéseket is hajlandó feláldozni

A kormány háromlépcsős javaslatot fogadott el annak érdekében, hogy az EU által elvárt szint alá vigyék a költségvetési hiányt.

Varga Mihály péntek délelőtti sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a kormány háromkörös javaslatcsomagot fogadott el. 93 milliárd forintot zároltak az államháztartásban, ha azonban jobban teljesít a gazdaság, akkor ezeket feloldják, és beépítik a jövő évi költségvetési bázisba.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő péntek sajtótájékoztatón Fotó: Tuba Zoltán [origo]

A zárolás majdnem minden állami intézményt érint. A minisztériumokat mindenképp, de a kormány irányítása alá nem tartozó intézmények sem ússzák meg: az Alkotmánybíróság, a Bíróságok, állami pénzalapok (például a közmunkások és a munkanélküliek bérét fizető Munkaerőpiaci Alap) is a zárolás alá tartoznak majd. Lesz 17 kisebb intézmény, amely eddig is mentesült a zárolás alól, ők ezt is megússzák (például a Vöröskereszt, fogyatékosok szervezetei).Ha ez nem lenne elég, akkor az egyszeri beruházások költségvetési finanszírozását felfüggesztik. Ez érintheti a Parlament előtti mélygarázst, a stadionépítéseket, a debreceni református egyház kollégiumának felújítását.

Csak akkor lehet majd a beruházásokat folytatni, ha vagyonelemeket elad az állam, és abból az idén lesz bevétele. Az első két intézkedés az idén 93, jövőre 150 milliárd forintot érint. Ha még ez sem volna elég, akkor újragondolhatják a pénzügyi tranzakciós illetéket, bankadót, energetikai különadót, hogy még több bevétel legyen.

Nem lépnek tovább, csak ha muszáj

A miniszter azonban hangsúlyozta, hogy az egyszeri beruházások finanszírozását az idén csak akkor függesztik fel, ha a zárolás nem lenne elegendő a 3 százalék alatti hiány eléréséhez. Varga Mihály arra számít, hogy erre nem kerül sor. Jövőre azonban szükség lesz a beruházások finanszírozásának leállítására, hacsak nem sikerül valamit eladni. Arra vonatkozóan még nincs döntés, hogy mit értékesíthet a kormány.

A miniszter arra számít, hogy a harmadik lépésre egyáltalán nem lesz szükség. Fél év múlva azért áttekintik a helyzetet, most csak jelezni akarták, hogy van még intézkedés a tarsolyukban - válaszolta kérdésünkre, hogy mikor juthatnak el a harmadik intézkedésig.

Giró-Szász András úgy fogalmazott, hogy megvárják, a bizottság mit mond az első két intézkedésre, és az is kérdés hogy a magyar kormány növekedési prognózisa jön-e be vagy a bizottságé. Ha remélt növekedést nem sikerült teljesíteni, és a bizottság továbbra is arra számít, hogy 3 százalék feletti lesz a hiány, akkor jön elő a harmadik lépés.

Utóbbi esetben a tranzakciós adó növekedésére csak ősszel kerülhet sor, ez azt is jelentené, hogy június 22-én, az uniós pénzügyminiszter ülésén (Ecofin) nem kerül ki Magyarország a deficiteljárás alól.

A döntésekre részben azért volt szükség, mert a tranzakciós illetéknél durva elmaradás látszik a kormány 301 milliárdos bevételi várakozásához képest. Még a nemzetgazdasági miniszter is 80 milliárdos lyukról beszélt, de az [origo] becslése és információi alapján ennél több tízmilliárddal nagyobb elmaradásról lehet szó.

Nem szorítanak meg

A kormány megválasztása óta hangsúlyozza, hogy nem hajlandó megszorításokat végrehajtani. "Magyarországon nincsenek megszorítások, nem voltak, és nem is lesznek, a kabinetnek csak akciótervei, átszervezései vannak, a terheket pedig kifejezetten a nagy cégekre és a bankokra helyezi, nem pedig az emberekre - hangsúlyozta a miniszterelnök tavaly év végén is.

A kabinet már tavaly ősszel is háromszor pótlólagos megszorító csomagokat állított össze, amellyel a 2013-as költségvetést igyekezett helyrebillenteni. Akkor már javában zajlott a parlamentben az idei költségvetési törvény tárgyalása, de látszódott, hogy azzal nem lesz elégedett az EU, a hiány a közelében sem lesz a 3 százalékos kritikus szintnek.

Októberben három hét alatt megszületett három csomag (92. oldal) összesen 854 milliárd forintos volt. Abban az adóemelések, új adók bevezetése dominált, a kiadáscsökkentés, spórolás (például közszférában nyugdíj és bér közül csak az egyik fizethető) a kiigazításnak csak a töredékét tette ki.

Elhatározták előbb azt, hogy a tranzakciós illeték egyezrelékes kulcsát megháromszorozzák a készpénzfelvételre, és az államkincstártól is több illetéket várnak. Később az általános illetékkulcs megduplázását jelentették be. A közműadó bevezetéséről, az energiaellátók különadójának csaknem megtriplázásáról, a béren kívüli juttatásokra rakódó elvonás, valamint a helyi iparűzési adó megemeléséről is határoztak többek között, és a bankadó megfelezésétől is elálltak.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Giró-Szász András kormányszóvivő péntek sajtótájékoztatón Fotó: Tuba Zoltán [origo]

Az intézkedéseknek meg is lett a hatása. A magyar költségvetés tavalyi hiánya minden várakozást felülmúlóan alacsony lett.

Lassan haladnak a pénztárgépekkel

A kormánynak arra is voltak tervei, hogy az idén mi hozza majd a várt bevételeket. Olyan intézkedésektől is több tízmilliárd forintot reméltek, mint a pénztárgépek adóhatósághoz való bekötése, és a gazdaság további fehéredése, ezeket azonban Brüsszel fiktív bevételnek tekinti, mert nem látja kellően előkészítettnek és kidolgozottnak a végrehajtásukat.

Brüsszel egy hete frissítette elemzését, de abban a fő üzenet nem változott: az eddigi intézkedések nem lesznek elegendők ahhoz, hogy Magyarországnak esélye legyen az uniós túlzottdeficit-eljárás alól való kikerüléshez. Az idén 3, jövőre 3,3 százalékos hiányt jelzett előre az Európai Bizottság, vagyis az idén minimum 30, jövőre 120 milliárdos hiánycsökkentést kell hihető intézkedésekkel alátámasztania a kormánynak.