Ha folytatódik a forint gyengülése, a Magyar Nemzeti Bank akár le is állhat egy időre a kamatcsökkentésekkel - véli Gárgyán. A szakértő szerint az MNB óvatossá válhat a forint elmúlt napokban mutatott mélyrepülését látva, és emiatt a következő, június 25-i kamatdöntő ülésen felhagyhat a további kamatcsökkentéssel.
A monetáris tanács többsége augusztus óta folyamatosan kamatvágás mellett szavazott, így a jegybanki alapkamat az akkori 7 százalékról már történelmi mélypontjára, 4,5 százalékra csökkent.
A magyar deviza viszont április óta először ma újra átlépte a lélektani 300-as szintet az euróval szemben, ami már óvatosságra intheti a jegybankot. A forint további "elszaladása" ugyanis káros lehet a hazai gazdaságnak, többek között a devizahitelek kamatterheinek növekedése, és az import drágulása révén.
EURHUF árfolyama
Ráadásul a globális kockázati étvágy is mérséklődni tűnik, ami nem kedvez a kockázatosabb eszközöknek, köztük a forintnak sem. Ebben a Fed eszközvásárlási programjának idő előtti leállása körüli félelmek játszhatnak szerepet, ami miatt a fejlett és fejlődő piaci kötvényhozamok egyaránt emelkedtek az elmúlt hetekben, és a feltörekvő régiók devizái is gyengülni kezdtek. Az elmúlt időszakban tapasztalt befektetői kockázatéhség ugyanis mérséklődhet, ha az amerikai jegybank a tengerentúli gazdaság javulását látva fokozatosan felhagy a QE3 programjával, ami a feltörekvő piaci kötvényhozamokat korábban lejjebb szorította, és erősítette az itteni devizákat.
Nagy részben a Fed eszközvásárlási programjának befejezése körüli aggodalmaknak lehet betudható a forint elmúlt napokban látott rossz teljesítménye, mellyel párhuzamosan a magyar kötvényhozamok is emelkedtek.
Gárgyán szerint, ha a forint stabilizálódik a 300-as szint körül, az MNB akár folytathatja is a kamatcsökkentési ciklust. Erre a májusi inflációs adat is lehetőséget engedhet, a fogyasztói árak ugyanis 1,8 százalékkal emelkedtek az előző hónapban, ami az előző havi, 1,7 százalékos adatot leszámítva évtizedes mélypontnak számít Magyarországon. A gyenge inflációban a kormány rezsicsökkentései és a tavaly év eleji áfa-emelés miatti bázishatás is közrejátszik (viszonylag magasabb szinthez képest nem nőttek akkorát az árak egy év alatt.