Még tehetősebbek és még szegényebbek

A tavalyi év megfelelő szakaszához képest tovább nyílt az olló a legszegényebbek és a leggazdagabbak között az év első hat hónapjában, számol be róla a napi.hu.

A KSH friss fogyasztási adatsorai szerint január és június között a tehetősek még gazdagabbá, a szegények még nélkülözőbbé váltak. Mint a napi.hu cikke fogalmaz, „ennél is meglepőbb lehet az a tény, hogy csak a gazdaságilag legjobb helyzetben lévők összfogyasztása tudott bővülni a többiek csökkenésével szemben”, még ha a rezsicsökkentés hatására a háztartásoknak valamivel több maradt is a korábbinál az egyébfajta költségekre. Nőtt az egyenlőtlenséget mérő Gini-együttható is, a kormány álláspontja szerint pedig az egyenlőtlenség elsimítása nem az szja-rendszer dolga.

Szeszes italok és dohányáruk

Mint a cikk írja, az egy főre jutó havi fogyasztási kiadások átlaga folyó áron 0,5 százalékkal 64,3 ezer forintra nőtt, az árváltozások hatását kiszűrve azonban 1,8 százalékos visszaesés történt. A legnagyobb elmozdulás a hatalmas áremelkedés következtében a szeszes italoknál és dohányáruknál tapasztalható, ezeknél a termékeknél 10 százalékot meghaladó zuhanást mutatott ki a KSH. A cigarettafogyasztás 17 százalékkal csökkent, az egyéb dohányárukból ugyanennyivel többet fogyasztottunk. Ezek az adatok a nemzeti dohányboltok megjelenése előtt élesedtek, az alkoholra költött összeget lenyomhatta a házipálinka-szabadságharc, amely „odacsapott a szeszipari vállalatok forgalmának is”.

Energia, üzemanyag, élelmiszer, ruházat

Ha az energia olcsóbb is lett, a háztartások, főként a középiskolai végzettségű lakosok esetében, többet is fogyasztottak. Világpiaci okok miatt olcsóbb lett az üzemanyag, érdemben többet fordítottunk közlekedésre. Élelmiszerre a bázisnál kevesebbet, ruhára és cipőre többet költöttünk. Érdekesség, hogy ebben egységes képet mutatnak mind a tehetősek, mind az igen szegények: kevesebbet fordítottak élelmiszerre, alkoholra és dohányárura, ám a közlekedés az egyetlen fogyasztási főcsoport, amelyben a két extremitás esetében nőttek a kiadások.

A két társadalmi véglet között erősödtek a különbségek. A legfelső jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztása körülbelül 3,6-szorosa a legalsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartások fogyasztásának. A csúcstehetős háztartások összfogyasztásának volumene 1,4 százalékkal nőtt a bázishoz képest, míg a többi háztartásé csökkent, a legszegényebbeké a leginkább, 3,4 százalékkal. A tehetős réteg három főcsoportban hoz markáns növekedést az általános visszaeséssel szemben: 18 százalékkal nőttek a ruhára és cipőre fordított kiadásaik, reálértéken 16,8 százalékkal az utazással kapcsolatos kiadások, illetve 17 százalékkal az egészségügyi kiadásaik, míg az országos átlag 2,5 százalékot esett vissza.

Az iskolázottság is szempont

Tovább javult a diplomások helyzete. Egyedül a legképzettebbeknek sikerült tartaniuk az előző évivel megegyező nívót. Azok fogyasztása, akik legfeljebb érettségivel, vagy még azzal sem rendelkeznek, volumenben 1,5 illetve 3,0 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A magasabb végzettségűek, így jobb anyagi helyzetben lévők többet fogyasztanak az egészséges táplálkozást jellemző élelmiszerekből – tej és tejtermékek, sajt, zöldség, gyümölcs –, és a jobb minőségű, drágább termékeket vásárolják. Noha tíz alacsony iskolai végzettségű háztartás közül hat termel saját maga is élelmiszert, kevesebb zöldséget és gyümölcsöt esznek, mint az érettségizettek, akik közül csak majdnem minden harmadik termel élelmiszert a kertjében.