Az MSZÉSZ XL. közgyűlésén bemutatott adatok egy reprezentatív felmérés alapján születtek meg. A felmérésben több mint 120, 3-5 csillagos szálloda vett részt.
Magyarországon a szállodák 89 százaléka készít éves jövedelmezőségi tervet, amit év közben valamilyen gyakorisággal, általában havi szinten nyomon is követ: ilyenkor a szálloda főbb mutatószámainak alakulását vizsgálják a múlt évhez és a tervezetthez képest. További 5 százalék rendelkezik ugyan jövedelmezőségi tervvel, de nem követi nyomon annak teljesítését. A szállodák 6 százaléka pedig egyáltalán nem rendelkezik éves tervvel.
„Ez az üzleti életben elfogadhatatlan gyakorlat jelentős veszélyeket hordoz magában, mivel számszerűleg megfogalmazott célok nélkül nem mérhetők az eredmények” – mondta el Takács Márton, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft tanácsadója. – „Ilyen feltételek mellett szálloda tulajdonosa a vezetéstől, a vezetés pedig a munkatársaktól képtelen számon kérni a teljesítést. A siker nem képzelhető el a szálloda adottságainak, az elérni kívánt vendégkörre vonatkozó részletes – a bevételeket, kiadásokat havi bontásban tartalmazó – jövedelmezőségi terv elkészítése, s annak folyamatos nyomon követése nélkül.”
A fenti, kedvezőnek tűnő arányokat jelentősen árnyalja a tervezés folyamatának részletes vizsgálata. A szállodák mintegy 22 százaléka nem végez vendégszegmensek szerinti tervezést, e nélkül viszont nem képes elsőszámú bevételi forrását, a szobaeladási árbevétel volumenét megfelelő biztossággal megbecsülni.
A felmérésben részt vevő szállodák leggyakrabban saját múltbeli adataikra építenek. Ezt követik a trendelemzések, rendezvénynaptárak, a versenytárs-elemzések, valamint a várható árfolyam- és bérszintváltozások. Elgondolkodtató, hogy a szakmai szempontok mellett fontos szerep jut a nem mindig a hosszú távú optimális működés irányába ható tulajdonosi, finanszírozói elvárásoknak is.
„Tulajdonosok és finanszírozók nyomására gyakran történik felültervezés, amely akár túlzottan optimális képet, vagyis elérendő célt fest a kollégák elé, illetve a finanszírozók felé is. Fontos felismerni, hogy mind a finanszírozónak, mind a tulajdonosnak és a szálloda menedzsmentjének közös célja a tervezés pontosságának biztosítása, hiszen ez mutatja be transzparensen egy szálloda profittermelő képességét annak korlátaival együtt” – véli Hegedűs Attila a BDO Hotel és Ingatlan ügyvezető partnere.
Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy a szállodák 78 százalékában a tervezési folyamatokban a szállodaigazgató mellett a menedzsment többi tagja, általában a részlegvezetők is részt vesznek. Ez biztosítja a tervezés nagyobb pontosságát, a kitűzött célok teljesítésének számon kérhetőségét. Az ezzel a módszerrel készített terv transzparens módon állít célt minden szállodai munkatárs elé, amelyet magának érezhet minden dolgozó.
Elgondolkodtató, hogy a november elején záruló felmérés ideje alatt a szállodák 23 százaléka még nem kezdte meg egyáltalán a tervezést a 2014-es évre.
Az eredményeket elemezve megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervet nem készítő, illetve a nem standard módon tervező szállodák a független, jellemzően kisebb méretű házak köréből kerülnek ki. Szintén a független szállodákra jellemző, hogy a következő évi tervezést csak az utolsó negyedévben, általában novemberben kezdik meg, ami egyes extrém esetekben bőven a következő évre is átnyúlhat. Ez a gyakorlat sokszor nem ad elég időt a jövedelmezőségi tervek teljes mélységében való átgondolásának.
Ezzel szemben a magyar, illetve nemzetközi szállodaláncok esetében megállapítható, hogy a jövedelmezőségi tervezés egy szigorúbb, kontrollált és egységes keretbe foglalt rendszerben történik. Ez vonatkozik a tervezés időbeni ütemezésére, illetve a tervezési metódusra is. Egyes szállodaláncok már a nyári hónapokban megkezdik a szálloda jövő évi teljesítményének tervezését.
Az előző évi tervezési eredmények összevetése a realizált eredményekkel szintén azt mutatja, hogy a tervezés módszertanában van még hová fejlődniük a hazai hoteleknek. Kapacitáskihasználtság tekintetében csupán a megkérdezett szállodák 9 százalékának van oka az örömre. Miközben 46 százalék nem érte el a kitűzött foglaltsági szintet, 45 százalékuk alábecsülte a 2013-as eredményeket. A tervezettől eltérő eredményt elérő szállodák csaknem fele 5 százaléknál nagyobb mértékben tért el a céltól, amely jelentős különbségnek tekinthető.
Az átlagos szobaárak tervezése még érzékenyebb területnek bizonyult. Bár ennél a mutatószámnál a tervezett és valós eredmény közelebb volt egymáshoz (17 százalék), a szállodák 59 százaléka 5 százaléknál nagyobb eltérést tervezett. Az összes árbevétel, illetve bruttó üzemi eredmény (GOP) tekintetében szintén hasonló helyzettel találkozunk. A felmérés azt mutatja, hogy a válaszadó szállodák inkább alultervezték az első kilenc-tíz hónap teljesítményét. A hotelláncok – feltételezhetően az alaposabb tervezési folyamatnak köszönhetően – nagyobb pontosságra képesek, mint a független szállodák.
Kihasználtság % |
Átlagár |
Bevételek |
Üzemi eredmény |
|
Független |
53 |
51 |
78 |
73 |
Lánc |
41 |
64 |
36 |
65 |
Forrás: BDO kalkuláció
A költségek a visszajelzések szerint nagyobb biztonsággal tervezhetők. Ebben a körben a legnagyobb eltérést a bér-, az energia- és a marketingköltségek esetében lehetett mérni.
„A felmérésből az a következtetés is levonható, hogy a pontos tervezést Magyarországon is megnehezíti a bizonytalan piaci környezet”– mutat rá a pontatlanságok egyik okára Niklai Ákos a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének a közgyűlésen megválasztott elnöke. „A nemzetközi felmérések szintén azt mutatják, hogy turbulens gazdasági időszakokban az üzleti tervezés pontossága alacsony”.
Ezzel együtt a szállodáknak törekedniük kell a minél pontosabb tervezésre. Ez a körülmények alapos elemzésével, azok változásának nyomon követésével érhető el. Egy ilyen rendszer kialakításában, illetve igény szerinti folyamatos működtetésében főként a kisebb tapasztalati tőkével rendelkező független szállodák esetében nyújthat alapvető segítséget egy, a területet ismerő független piaci szakértő.