Az orosz jegybank 17 százalékra emelte az alapkamatot kedden. Az alapkamat eddig 10,5 százalék volt, ekkora emelést a központi bank az 1998-as orosz gazdasági válság óta nem hajtott végre. A drasztikus alapkamat-emelésről egy vésztanácskozáson döntöttek, írja a Bloomberg.com. A tanácskozást azért hívták össze, mert hétfőn a rubel egyetlen nap alatt majdnem 10 százalékot zuhant a dollárhoz képest. Az orosz valuta ezzel már csak feleannyit ér a dollárral szemben, mint 2014 elején.
A kamatemeléssel Moszkvának sikerült elkerülni az azonnali pénzügyi válságot, legalábbis egyelőre. A kamatemelés valószínűleg nem lesz elég a rubel megmentéséhez, mondta Nicholas Spiro, a londoni Spiro Sovereign Strategy pénzügyi elemzőcég igazgatója. Slava Breusov, a New York-i Alliance Bernstein elemzője szerint viszont a lépéssel sikerült megakadályozni a rubel összeomlását.
Az orosz jegybank előrejelzése szerint a gazdaság 2015-ben zsugorodni fog, 4,5 - 4,7 százalék között, ha az olaj hordónkénti ára 60 dollár körül marad. Ebben nagy szerepe lesz a magas alapkamatnak. Vagyis a kamatemeléssel Moszkva lemondott arról, hogy megakadályozza a gazdasági recessziót, cserébe a pénzügyi rendszer megmentéséért. Az infláció már most 10 százalék fölött jár, 2015-ben pedig még magasabb lesz.
A Világbank decemberi jelentése szerint az orosz központi banknak 420 milliárd dollárnyi devizatartaléka van, ez majdnem egy teljes évi importnak felel meg. 2014-ben a jegybank szűk 70 milliárd dollárt költött a rubel megmentésére: ahogy a rubel mélyrepüléséből látszik, sikertelenül.
Az orosz gazdaság nagy bajban van, de összeomlásával senki nem járna jól, emlékeztet a Time.com. A nyugati bankoknak (főleg európaiak érintettek) hatalmas hiteleket kellene leírniuk, a nyugati cégeknek pedig hatalmas befektetéseket, amiket Oroszországban hajtottak végre. Ráadásul minél rosszabb helyzetbe kerül a gazdaság, annál inkább erősödni fog Putyin propagandája, miszerint mindenért a Nyugat a felelős. Közvélemény-kutatások szerint az oroszok jelentős része még mindig vevő az események ilyen magyarázatára.
Az orosz rubel leértékelődése várhatóan negatív hatással lesz a Richter negyedik negyedéves eredményeire, jelentette be a Richter Gedeon Nyrt. a magyar tőzsde honlapján. A rubel jelentős értékvesztése az oroszországi árbevétel euróban számított értékét és az üzleti eredmény csökkenését is okozhatja.
Orbán Viktor miniszterelnök 2014 augusztusában azt mondta, hogy a Nyugat által szorgalmazott szankciók politikája "többet árt nekünk, mint az oroszoknak". "Lábon lőttük magunkat" - állította a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
Az orosz gazdaságot és pénzügyi rendszert egyrészt a Krím elcsatolása és az ukrán polgárháború miatt bevezetett nyugati szankciók sújtják: Oroszország és az orosz cégek nem kaphatnak devizahiteleket, és számos termékre embargót vezettek be. Másrészt az olcsó olaj sodorta ilyen veszélyes helyzetbe az oroszokat: az orosz export szűk kétharmadát az energiahordozók teszik ki, a költségvetés bevételeinek fele ebből a szektorból származik.
2014-ben előreláthatóan körülbelül 134 milliárd dollárnyi tőke fog kiáramlani az orosz gazdaságból, ez a 2013-as adat több mint kétszerese. A Kreml keményvonalas politikusai máris szigorú tőkekorlátozásokat szorgalmaznak, de erre egyelőre kicsi az esély. A bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatt kétséges, hogy a szigorú tőkekorlátozások lassítanák a tőkekiáramlást, sőt, mivel erősítenék az orosz gazdasággal szembeni aggályokat, az ilyen intézkedések akár fel is gyorsíthatják a tőkemenekítést, véli Neil Shearing, a Capital Economics vezető londoni elemzője.