Az irodatűztől az IT-balesetig: ezek a céges kockázatok idén

Magyarországon a tűz és a robbanás, az üzemszünet, az ellátási lánc zavarai, valamint a természeti katasztrófák jelentik a legnagyobb kockázatot egy vállalat életében. A top 10 félelem közé a tavalyi évhez képest négy új elem került be, ám jóval kevésbé tartanak már a vállalkozások a piaci stagnálástól, a hanyatlástól, a szabályozás módosulásaitól.

A negyedik alkalommal kiadott 2015-ös Allianz Kockázati Barométer szerint már nem céges mumus a piaci ingadozás, ahogy az egészségügyi problémákkal, járványokkal kapcsolatos kockázatok sem. Három helyet léptek előre a terrorizmussal, valamint a hírnév és márkaérték romlásával kapcsolatos félelmek, viszont tavalyhoz képest a lopást, csalást és korrupciót illető aggodalmak egy hellyel hátrébb kerültek.

Az üzleti élet számos új kihívással szembesül az egyre inkább összekapcsolódó vállalati környezetben. A listavezető ipari kockázatok továbbra is aggasztják a cégvezetőket. Ezek például az üzletmenet-folytonosság és a beszállítói lánc megszakadása (a válaszadók 46 százalékánál), a természeti katasztrófák (30 százalék), valamint a tűz és a robbanás kockázata (27 százalék). A legnagyobbat a kiber- (17 százalék) és a politikai kockázat (11 százalék) léptek előre a rangsorban.

A top 10-es listán új elemnek számítanak a kiberbűnözéssel, informatikai hibákkal, kémkedéssel, adatlopással összefüggésbe hozható kockázatok, a környezetszennyezés, a politikai eseményekkel kapcsolatos forrongások, valamint a hitelfelvételi nehézségek.

Forrás: Allianz

Pucéran várjuk a hackereket

A cégek a kiberkockázatokra vannak a legkevésbé felkészülve. Egy informatikai biztonsági incidens miatt sérülhet a reputáció, és elakadhat az olajozott működés is. Bár az IT-kockázatokra jobban odafigyelnek a cégek, mint néhány éve, a válaszadók 73 százaléka szerint sok vállalat még mindig alábecsüli a lehetséges következményeket. Ebben szerepet játszik az is, hogy a kiberkockázatokat sokba kerül kezelni. Jens Krickhahn, az AGCS Németország és Közép-Európa pénzügyi szolgáltatásainak kiber- és hűségprogramjának vezetője szerint igen összetett kockázatokról van szó, de azért ne becsüljük le az emberi tényezőt: a munkavállalók is okozhatnak informatikai incidenseket, hol szándékosan, hol véletlenül.

Romlik a geopolitikai helyzet

A politikai, társadalmi elégedetlenség a 47 ország 500 kockázati és vállalati biztosítási szakértőjének bevonásával készült felmérés szerint ma jóval nagyobb kockázat a vállalatok számára, mint a korábbi években, a globális ranglistán 9 helyet előrelépve a 9. helyet foglalja el. Az EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régióban ma már az első 10-ben – 8. helyen – tartják számon. Brazíliában először került az első 10-be, Oroszországban és Svájcban már a top 3 kockázat közé tartozik, Ukrajnában pedig az első helyre került. Továbbá a természeti katasztrófák után ez a kockázat a második legfőbb oka a beszállítói lánc fennakadásainak. Christof Bentele, az AGCS válságkezelési részlegének vezetője szerint a geopolitikai helyzet romlik, és ez sérülékenyebbé teszi a vállalatokat. Úgy véli, 2015-ben politikai feszültséget okozhat az alacsony olajár is, ami komoly költségvetési problémát jelenthet a kőolaj-bevételektől függő országokban. A következő öt év legjelentősebb kockázatkezelési kihívásai között a szakértők a politikai kockázatok és a terrorizmus leküzdését nevezték meg.

Az üzemszünet következményei súlyosabbak

Immár harmadik éve szerepel az első 3 kockázat között az üzemszünet és a beszállítói lánc megszakadása: a megkérdezettek 46 százaléka jelölte meg ezt a kockázatot az első három között, ami évi 3 százalékos növekedést jelent. A tűz és robbanás a válaszadók 43, a természeti katasztrófák a 41 százaléka szerint jelentik a legnagyobb fenyegetést az üzletmenetre. Ezeknek a vállalatot, a beszállítókat és az ügyfeleket is érintő zavaroknak a hatásai általában felülmúlják a fizikai károk nagyságát. A jelentés szerint az átlagos üzemszünet biztosítási kárösszege 32 százalékkal magasabb, mint a közvetlen vagyoni kár. A beszállítói láncok kockázatmenedzsmentje ma még sok multinacionális vállalatnál is hiányzik, sokan nem rendelkeznek alternatív beszállítókkal, véli Paul Carter, az AGCS globális kockázati konzultációs vezetője. Egy másik vagyonbiztosítási szakértő szerint a beszállítói lánc gyenge pontjait könnyebb beazonosítani, ha a vállalat különböző területei együttműködnek a kérdésben.

Klímaváltozás és forradalmi technológia

Hosszú távon két kockázat dominálja az elemzéseket: a klímaváltozás nyomán kialakuló természeti katasztrófák, és az olyan forradalmi technológiai újítások, mint például a 3D-s nyomtatás és a nanotechnológia. „A vállalatok számíthatnak arra, hogy újabb forradalmi újításokkal kell versenyezniük, és ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak, amelyek olyan kockázatot jelentenek számukra, amit nem tudnak kezelni – fejti ki Axel Theis, az Allianz SE igazgatósági tagja. – Az egyéni legjobb gyakorlatok, valamint a vállalati, iparági és regionális együttműködés hozzájárulhat a környezeti károk enyhítéséhez, a biztonságos jövő megteremtéséhez, a növekedéshez és az innovációhoz egy fenntarthatóbb világban.”