Rettentően fognak fájni a kkv-knak ezek a hibák

Most már tendenciának mondható, hogy az adóhatóság tartalmilag is belekotor a kapcsolt vállalkozások árképzésébe, véli a Deloitte Zrt. Ez azért számít újdonságnak, mert a NAV revizorai korábban a kapcsolt ügyletek ellenőrzése során általában csak formailag vizsgálták a nyilvántartásokat, inkább információgyűjtésre törekedtek.

Az is egyre gyakoribb, hogy a NAV adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél. A feltárt szabálytalanságok sokszor dominóként viselkednek, és egymás után több adónemben is komoly, esetenként százmilliós nagyságrendű szankciókat vonhatnak maguk után.

Adatbázisból nincs hiányuk

Az adóhatóságnak rendelkezésére áll a tartalmi vizsgálatokhoz szükséges eszköztár (így például a megfelelő adatbázisok), miközben folyamatosan képzi a témára szakosodott ellenőrök egy csoportját. Ennek köszönhetően az adóhatóság tartalmi megállapításai rendszerint rátapintanak a lényegre, vagyis sokszor megalapozottak a vizsgálat során emelt kifogások, egy részük azonban szakmailag vitatható indokláson, érvelésen alapszik. Ilyen esetekben pedig mindenképpen lehet „keresnivalója” a cégeknek egy esetleges fellebbezéssel.

„A gyakorlat azt mutatja, hogy az adózók ennek ellenére szinte alig élnek jogorvoslati lehetőségükkel” – véli Helybély Judit, a Deloitte Adóosztályának szenior menedzsere. – „A NAV tájékoztatása szerint a transzferár témájú megállapítások jellemzően már első fokon jogerőre emelkednek. Pedig időben kapcsolni és cselekedni azért is fontos lehet, mert a transzferárak területén született megállapítások sokszor további súlyos szankciókat is maguk után vonnak a cégek számára egyéb adónemekben, így leggyakrabban áfában és helyi iparűzési adóban.”

Veszteséges működés, veszteséges ügyletek

Nyilvánvalóan problémát jelez, ha egy vállalatközi ügyletet éveken keresztül olyan áron folytatnak a felek, mely nem fedezi a kapcsolódó költségeket, így a vizsgált adózó veszteséget realizál. A nemzetközi szakirodalom is elismeri, hogy bizonyos veszteségek átmenetileg elfogadhatóak lehetnek, azonban állandósulásuk már az esetek többségében transzferárazási problémára utal. A veszteséges működés az ellenőrzésre történő kiválasztás egyik szempontja is, ezért e problémakör az egyik legjelentősebb kockázati faktor. A veszteségek ugyanakkor nem minden esetben vonnak maguk után automatikus megállapítást: egy profin összeállított transzferár dokumentáció, mely kitér a mögöttes indokokra, vagy a veszteség vállalásának ésszerűségére, sokszor kellő és az adóhatóság számára is elfogadható magyarázattal szolgál az átmeneti veszteségekre.

A témakör jelentőségét növeli, hogy ezen megállapítások esetén gyakran adóhiány is keletkezik, melyet legfeljebb 50 százalékos adóbírsággal és késedelmi kamattal növelten együtt kell megfizetnie az adózónak. A veszteséges működésből fakadó megállapítások volumenükben is kiugróak: volt eset, ahol az adóalap-kiigazítás több milliárd forintos nagyságrendet képviselt.

A Deloitte szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy nem csak a veszteséges működés, de az iparágra jellemző nyereségszinttől elmaradó eredmény is intő jel lehet az adóhatóság számára egy ellenőrzés során.

Ingyenes ügyletek

Több esetben tett megállapítást az adóhatóság amiatt, hogy egy vállalkozás elmulasztotta kapcsolt vállalkozására átterhelni az érdekében végzett tevékenységek piaci ellenértékét, vagy legalább a tevékenységgel összefüggésben elszámolt költségeket. Bizonyos esetekben a megállapítás nem a szűkebb értelemben vett szokásos piaci ár elvén alapult, hanem inkább az ésszerű gazdálkodás követelményére alapozva a ki nem terhelt költségek levonhatóságát tagadta meg az ellenőrzés. Ezen megállapítások ugyancsak könnyen százmilliós nagyságrendet képviselhetnek egy-egy nagyobb cégcsoport esetében. Ez esetben fennállhat továbbá annak a veszélye, hogy a hibával összefüggésben kétszer is megnöveli az adóhatóság a társaság adóalapját, élve az adótörvények speciális szabályaival.

Díjmeghatározás

A Deloitte Zrt. szakértői – csakúgy, mint az eljáró NAV revizorok – gyakran tapasztalják, hogy a díjkalkuláció elvei évről évre változnak, vagy nincsenek teljesen összhangban a választott transzferárazási módszer logikájával – például bizonyos költségek kimaradnak a kalkulációból, holott a díj alapját kéne, hogy képezzék. E változások, hibák könnyen azonosíthatóak és megfelelő magyarázat hiányában könnyen megállapításhoz vezethetnek.

Pénzügyi tárgyú tranzakciók ésszerűsége, elfogadható kamat mértéke

Az adóhatóság már több esetben kifogással élt és bírósági szakaszban is sikeresen megvédte álláspontját egyes pénzügyi tranzakciók kapcsán. A legjellemzőbb problémák e területen a túlzott mértékű ráfordítás elszámolása a felvett vállalatközi hitelekre, illetve kapcsolt vállalkozásnak adott betétek miatt elszámolt alacsony bevétel. Hitelek esetében hangsúlyos vizsgálati szempont, hogy az adós társaság alaptevékenységének eredménye fedezetet biztosít-e a fizetendő kamatokra, illetve piaci körülmények között is reális lenne-e az adott körülmények között az adott feltételű kölcsön felvétele.

A megállapítások jelentős része elkerülhető lenne kellően részletezett, teljes körű transzferár dokumentáció elkészítésével, az ellenőrzési eljárás során a hatóság irányában tanúsított szoros együttműködéssel, illetve akár külső szakértő bevonásával is, még a megállapításra vonatkozó hatósági határozat kiadása előtt.

Az időzítés és felkészülés kiemelten fontos lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a bírósági szakaszba jutott adóügyek jelentős részében – főleg az eljárási fókuszból adódóan – a NAV számára kedvező döntés születik.