Ennyit tesz félre egy átlagos magyar munkavállaló

A gazdaságilag aktív, 25-55 éves korosztály tagjainak 61 százaléka tekinthető megtakarítónak, ők azok, akik konkrét céllal takarékoskodnak és átlagban havi 20 ezer forintot tesznek félre, derült ki az Union Biztosító reprezentatív piackutatásából.

Az életkori tényezők erősen meghatározzák, hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont. A nyugdíjas időszakot illetően nagy a bizonytalanság: a megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez. Ennek ellenére eddig csupán 40 százalékuk vett igénybe valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát, közölte a biztosító.

A cég szerint a megtakarítások összegét elsősorban a jövedelmi helyzet, illetve az határozza meg, hogy az adott háztartás rendelkezik-e valamilyen hitellel. Az Union felmérésének tanúsága szerint a megtakarítók átlagosan 20 ezer forintot tudnak félretenni, ám a megtakarítók fele ennek legfeljebb a felét tudja havonta megtakarítani. A 90 ezer forint alatti jövedelműeknek mindössze 31 százaléka rendelkezik megtakarítással, esetükben a megtakarítások átlagos havi összege 5 ezer forint körül mozog. Ugyanakkor a 300 ezer forint feletti jövedelműek 90 százaléka ennek az összegnek több mint tízszeresét, átlagosan 52 ezer forintot takarít meg.

Átlagosan 20 ezer forintot teszünk félre Forrás: 123rf.com

A háztartások megtakarítóképességének másik fontos sajátossága, hogy csupán a megkérdezetteknek mindössze negyede válaszolt úgy, hogy (csaknem) minden hónapban képes megtakarításokat képezni. Mindez alapvetően befolyásolja azt, hogy tartalékainak milyen megtakarítási formát tud választani, olvasható az Union közleményében.

Sokaknak van hiteltartozása

Amennyiben egy család rendelkezik valamilyen hitellel, a háztartás költségvetésében értelemszerűen a hitelek visszafizetése szerepel az első helyen, és csak második helyen jön szóba a megtakarítások képzése, írja a biztosító. Összességében a megkérdezettek kétharmada 67 százaléka jelezte, hogy van jelenleg valamilyen banki tartozása, adóssága, és a törlesztő összeg minden harmadik válaszadó esetében 50-100 ezer forint összeg között mozog. Azok a háztartások, amelyeknek költségvetését nem terhelik törlesztő-részletek, a megtakarítások összege havonta átlagosan 30 ezer forint körül van, ahol viszont hiteleket kell törleszteni, ott ez az összeg átlagosan a felére, 15 ezer forintra csökken. A válaszadók egyharmada viszont nem tud megtakarítani, elsősorban azért, mert nekik a hiteleik visszafizetése után nem marad további tartalékuk.

Gyerek, nyugdíj, lakás a sorrend

Az Union felméréséből az is kiderült, hogy gondoskodó céllal tesznek félre a legtöbben: a megtakarítással rendelkezők ranglistájának első helyén a gyermekek jövőjéről való gondoskodás (40 százalék) áll, míg a második helyen a nyugdíjas évekre való takarékoskodás (34 százalék) szerepel. Csak ezután következnek a tárgyi javak megszerzésére irányuló megtakarítások, mint például az új, vagy nagyobb lakás (24 százalék), tartós fogyasztási cikk (19 százalék) vásárlására való gyűjtés, utazás, nyaralás (16 százalék) vagy akár a gépkocsi vásárlás (12 százalék).

Így takarítanak meg a a gazdaságilag aktívak | Create infographics

A többség érzi, hogy gond lesz a nyugdíjjal

„A hazai lakosság a felmérés tanúsága szerint nagyon is tisztában van azzal, hogy idős korában nem támaszkodhat kizárólag az állami nyugdíjrendszerre: 93 százalékuk érzi úgy, hogy ez a nyugdíj nem lesz elég a megélhetésre. Ennek ellenére jelenleg is csupán tízből négy válaszadó jelezte, hogy már megkezdte a spórolást idősebb korára” – mondta Bóna Katalin, az Union Biztosító életbiztosítási ügyvezető igazgatója.

A megtakarítási célok változása életkor szerint | Create infographics

Arra a kérdésre, hogy a fizetések hány százalékát kapják meg a nyugdíjasok akkor, amikor már ők is nyugdíjas korba lépnek, a válaszok átlaga 40 százalék volt, ami igen pesszimista érték. A legkisebb arányt a legfiatalabb, 25-35 éves korosztály jelölte meg, az ő átlaguk mindössze 36 százalék volt. Összességében a válaszadóknak mindössze 13 százaléka számít arra, hogy anyagi forrásainak szintje a nyugdíjas korban eléri majd a nyugdíjazás előtti jövedelmeinek összegét.