A NOB kongresszusának vasárnapi döntése azt jelenti, hogy Budapest is végig versenyben marad, és ott lesz a 2017-es helyszínkijelölésen. Ezzel eldőlt az is, hogy
a pályázás során 10 milliárdot már biztosan elköltünk
az olimpiarendezésre attól függetlenül, hogy a magyar főváros olimpiát rendez 2024-ben, vagy sem.
A PwC hatástanulmánya szerint a pályázati bizottság költségvetése az alábbiak szerint alakulna:
A tanulmány vezetői összefoglalójában a múltbeli tapasztalatokra hivatkozva a PwC azt írja, hogy a pályázó városok átlagosan 27-80 millió dollárt (8-22 milliárd forint) költenek az olimpiai pályázatra.
Az nem derül ki, hogyan is jöttek ki ezek a számok, hiszen még a tanulmányt készítő PwC is azt írja, hogy
„mivel a pályázati költségvetés részletes tartalma nehezen hozzáférhető”,
a cég elsősorban a nemzetközi pályázati szakértőktől kapott információkra, illetve a sajtóban, szakmai forrásokban fellelhető adatokra támaszkodott az elemzés elkészítésekor.
Ugyanakkor a pályázati bizottság feladatait a vezetői összefoglalóban is felsorolják:
A legnagyobb tételre, a marketing és kommunikációra 4,5 milliárd forintot terveztek.
A feladatok között a filmkészítést, a weboldalfejlesztést, a hirdetést, promóciót, valamint a logisztikát is felsorolják. Összehasonlításképpen a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció és a kapcsolódó plakátkampány 1,34 milliárd forintba került.
A NOB hétvégi döntése azért is fontos, mert korábban a rendező 2017-es kiválasztásáig két szakaszra bontották a pályázási ciklust: jelentkezési-, illetve jelöltségi szakaszra. A PwC számításai szerint a pályázati költségek körülbelül 20-40 százaléka a jelentkezési szakaszban, míg 60-80 százaléka pedig a jelöltségi szakaszban merülhet föl.
Ha tehát Budapest elvérzett volna a köztes szűréseken, azzal a főváros és a magyar állam milliárdokat spórolt volna – igaz, az olimpiarendezésért folytatott versenyből is kihullott volna –, hiszen a pályázati költségek 60-80 százaléka (6-8 milliárd forint) fel sem merült volna.
Havi két sör
Az olimpiarendezés költsége összesen nettó 774 milliárd forintra becsülhető – ez 11 év alatt egy emberre lebontva alig több mint évi 7 ezer forintot jelent átlagosan, vagyis 595 forintot havonta.Igaz, a tanulmány elkészülte óta a NOB 650 ezerről 250 ezer euróra csökkentette az olimpiarendezésre jelentkezők pályázati díját – ugyanakkor ez a körülbelül 120 millió forintos csökkentés csupán a teljes pályázati költségek alig több mint 1 százaléka.
A tízmilliárd forintos pályázati költségek összegében eltörpülnek a rendezés teljes, 774 milliárd forintos költsége mellett. Az ötkarikás játékokhoz szükséges olimpiaspecifikus fejlesztésekre a PwC szerint 1043 milliárd forintra van szükség – ez a közvetlen költség, amelyet eszköz- és ingatlanértékesítésekkel csökkentve 774 milliárd forintra jönne ki a rendezés teljes költsége.
Tanulmányukból az is kiderült, hogy csak a fővárosi közlekedésre legalább 1900 milliárd forintot kellene költeni ahhoz, hogy Budapest képes legyen olimpiát rendezni 2024-ben.
Az Országgyűlés július elején fogadta el azt a határozatot, amely szerint a parlament támogatja az ötkarikás játékok budapesti megrendezésének megpályázását. A MOB közgyűlése júniusban szavazta meg, hogy Budapest pályázik, majd a Fővárosi Közgyűlés is úgy döntött, hogy támogatja a kezdeményezést.
A magyar fővárosnak jelenleg négy vetélytársa van: Toronto, Róma, Hamburg és Párizs, de többek között Los Angeles és Baku is fontolgatja a rendezési szándék bejelentését – a jelentkezési határidő szeptember 15., a NOB pedig 2017 szeptemberében, Limában dönt majd a házigazdáról. Komoly rivális lett volna Boston is, amely azért lépett vissza, mert túl nagynak találta a költségeket.