A világ legnagyobb devizatartaléka így 3 557 ezer milliárd dollárra (a teljes magyar GDP 27-szerese!) mérséklődött, ráadásul négy egymást követő hónapban is csökkent a szint. Kína devizatartaléka 2014 júniusában állt a csúcson 3,99 ezer milliárd dollárral. A nagyobb kitárazásban az is szerepet játszott, hogy Kína jelentős mennyiségű (piaci hírek szerint akár 100 milliárd dollárnyi) amerikai állampapírtól szabadult meg, hogy megtámogassa a jüant.
Elemzők szerint a rekordösszegű csökkenés jól mutatja az augusztusi kínai jegybanki intervenció mértékét, amelynek során két alkalommal, 1,9 és 1,6 százalékkal leértékelte a kínai fizetőeszközt a dollárral szemben.
A devizatartalékban történt átrendeződést az is támogatta, hogy Peking 90 milliárd dollárt különített el a tartalékokból a helyi bankok feltőkésítésére is.
Dariusz Kowalczyk, a Credit Agricole CIB hongkongi közgazdásza szerint Kína így próbálta megelőzni a gazdasági növekedés lassulása miatti tőkekiáramlást az országból, valamint ellensúlyozni az amerikai Fed szeptember 16-17-ei ülésével kapcsolatos kamatemelési várakozásokat, amely szintén tőkekiáramláshoz vezethet. Rámutatott ugyanakkor, hogy valószínűleg egyszeri lépésről volt szó, Kínának továbbra is masszív tartalék áll rendelkezésére a jüan támogatására.
Elemzők ugyanakkor sokkal nagyobb mértékű, 200 milliárd dollár körüli esésre számítottak a múlt hónapra. A Reuters hírügynökség által megkérdezett szakértők szerint hat hónap alatt további 2 százalékkal gyengülhet a jüan a dollárral szemben.