Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lengyel választásokon hatalmas győzelmet arató Jog és Igazságosság párt különleges elbánásért fog folyamodni az Európai Unió klímaegyezményének keretében – írja a Bloomberg Konrad Szymanski véleménye alapján, aki valószínűleg az új kormány EU-ügyekért felelős minisztere lesz. A kontinens legnagyobb szénkitermelőjeként Lengyelország a tavalyi EU-döntésnél nagyobb arányú engedményeket akarhat majd, vagy megkeresheti a módját, miként szálljon ki a megállapodásból.
Azt gondoltam, hogy a migráció a legnehezebb ügy Európában, de most úgy tűnik, a klímapolitika lesz az”
– mondta Szymanski egy interjúban, két nappal az október 25-i választások előtt. Hozzátette, „a migráció tekintetében Európa a pragmatizmus irányába tart. A klímaügy esetében viszont nem látok elfogadható megoldást ebben a pillanatban.”
A probléma abban rejlik, hogy az EU élen akar járni a klímaváltozás elleni küzdelemben. A 28 tagállam megállapodott abban, hogy a következő évtized végéig legalább 40 százalékkal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szintekhez képest. A terv most új ellenzéket kaphat Lengyelországból, ahol egy bányász lánya (Beata Szydlo) lehet a miniszterelnök egy olyan párt színeiben, amely hangsúlyozta a közel 100 ezer embert foglalkoztató szénipar felkarolását.
Jóllehet a tavaly októberben egyhangúlag elfogadott 2030-as tervben alapvetően is szerepelnek olyan mechanizmusok, amelyek csökkentenék a kelet-európai államok megvalósítási költségeit, Szymanski szerint
a megállapodás túl nagy terhet ró a lengyel gazdaságra, és a leköszönő kormánynak nem lett volna szabad aláírnia.
A lengyelek által ellenzett pontok között van például az, hogy az Európai Beruházási Bankot bevonják az EU által egy modernizációs alapon keresztül támogatott projektek kiválasztásába.
Az új lengyel kormánynak azonban alapvető stratégiai problémái is vannak a megállapodással, mivel Szymanski szerint nincsenek abban a helyzetben, hogy kompenzálják a lengyel energiaszektor jövőbeli veszteségeit. A tény, hogy az egyezményből való kilépési szcenárió az asztalon van, jelzi, hogy mennyire nehéz megoldást találni – mondta.
A Jog és Igazságosság szerint Lengyelország a jelenlegi tervek alapján nem lesz képes kifizetni a kibocsátás visszavágásának számláját. A kibocsátási jogosultságokkal hétfőn (metrikus) tonnánként 8,58 euróért kereskedtek Londonban, de Szymanski hangsúlyozta, hogy ennek megháromszorozódása a következő évtizedben az elemzők szerint „konzervatív” becslés.
Összességében Szymanski azt emelte ki, hogy megfelelő kompenzációs mechanizmusokat igyekeznek keresni. Hozzátette, Lengyelországban komoly lehetőségek vannak, hogy visszafogják a kibocsátást az elöregedő szénalapú energiatermelés modernizálásával.
Miközben pedig az ország „energiamixében” egyre nagyobb szerepet kapnak a megújulók, a Jog és Igazságosság hangsúlyozza, hogy az átállás ütemét hozzá kellene igazítani a földrajzi, politikai és gazdasági feltételekhez.
„Európának meg kell fontolnia a szennyezés csökkentésének különböző módjait” – mondja Szymanski, aki korábban az Európai Parlament tagja is volt. „Nekem úgy tűnik, hogy egyes iparágak visszaélnek az EU éghajlat-politikájával, hogy megerősítsék a piaci helyzetüket” – tette hozzá.
