Moszkva és Berlin közt dől majd el, megfő-e a magyar paprikás krumpli

Oroszország régóta le akarja állítani az Ukrajnán keresztül vezető gázexportot. A Gazprom nemrég aláírt egy szerződést nyugati cégekkel a közvetlenül Németországba vezető Északi Áramlat bővítéséről. Ha az új csövek megépülnek, Moszkva minden további nélkül elzárhatja az ukrán vezetéket. A tervezett déli vezetékek tervei egymás után estek kútba, az azeri gáz pedig még sokáig nem fog eljutni Európába, ha egyáltalán valaha el fog. Magyarországra az orosz-ukrán gázfüggőség helyett valószínűleg orosz-német gázfüggőség vár.

Nagyon úgy fest, hogy a közeljövőben a magyar paprikás krumpli megfőzéséhez már nem Kijev, hanem Berlin fogja továbbítani az orosz gázt. A magyar gázimport jelenleg szinte teljes egészében Ukrajnán keresztül érkezik, de Moszkva mindent megtesz azért, hogy leállíthassa az ukrán tranzitot (a Testvériség vezetéket).

A Déli Áramlat építését lefújták, a Török Áramlatot felfüggesztették, viszont a Gazprom megegyezett nyugati cégekkel az Északi Áramlat kibővítéséről, ami közvetlenül Németországba szállít gázt, ahogy a már meglévő Jamal vezeték is.

Az Északi Áramlat kiváltja a Testvériséget

A Gazprom szeptemberben írta alá az Északi Áramlat 2 megépítéséről szóló szerződést az E.ON-nal, a Shellel, az ÖMV-vel, a BASF/Wintershallal és az Engie-vel (korábbi nevén GdF Suez). A meglévő északi vezeték kapacitása évi 55 milliárd köbméter, az Északi Áramlat 2-é ugyanennyi lenne, vagyis

megdupláznák a kapacitást.

Az Északi Áramlat a Balti-tenger alatt fut. Az Északi Áramlat mellett ott van még a Jamal vezeték, ami Fehéroroszországon és Lengyelországon keresztül viszi az orosz gázt Németországba. A Jamal kapacitása 33 milliárd köbméter, a két Északi Áramlaté 110 milliárd lesz, ha a második is megépül. Ez összesen 143 milliárd köbméter évente.

Az unió 110-125 milliárd köbméter gázt importált az elmúlt években Oroszországból, hacsak ez nem nő meg drasztikusan a jövőben, az Északi Áramlat 2 megépítése után a Gazprom akár le is állíthatja az ukrán tranzitot. Feltéve persze, hogy addigra az európai vezetékhálózatot alkalmassá teszik arra, hogy Németország irányából lássa el a keleti országokat.

Hiába várják a növekedést

Európa gázigényének növekedésére nincs sok esély. Az európai gázszövetség, az Eurogas 2025-re alapesetben évi 455 milliárd köbméteres, 2035-re 471 milliárd köbméteres összeurópai fogyasztást vár. Az unió gázigényét viszont az előrejelzések évek óta túlbecsülik, 2010 óta csökken, pedig az elemzők mindig növekedést várnak.

Az unió gazdasága lassan nő, ezért nincs igény több földgázra, a szén olcsó, a kőolaj olcsó, rohamosan terjednek a megújuló energiaforrások, különösen Németországban. A kemény telek évről évre elmaradnak. Csodaszámba menne, ha a következő években az unió sokkal több gázt fogyasztana, mint most.

Magyarország tiltakozott

Az Északi Áramlat 2 ellen több kelet-európai ország levélben tiltakozott az Európai Bizottságnál:

• Észtország,
• Lengyelország,
• Lettország,
• Litvánia,
• Magyarország,
• Szlovákia,
• Románia.

A levél aláírói szerint a vezeték megépítése ellenkezik az unió biztonsági alapelveivel és azzal a törekvéssel, hogy lehetőleg minél több forrásból kell biztosítani az EU energiaszükségletét.

Más, mint a Déli Áramlat

De nem valószínű, hogy az Európai Bizottság a levélben felsorolt érvek miatt elkaszálná a projektet, legalábbis az alapján, hogy

ezeket a kifogásokat a Déli Áramlat esetében sem hozta fel,

pedig az is Oroszországból szállította volna a gázt. A Déli Áramlattal az volt Brüsszel problémája, hogy a Gazprom tulajdonában lett volna, az uniós jogszabályok pedig tiltják, hogy ugyanaz legyen a vezeték és a benne szállított gáz tulajdonosa. Az Északi Áramlatnál ez nem merül fel, mert csak a német határig viszi a gázt, nem fut uniós területen.

A déli vezetékek elbuktak

Ráadásul úgy tűnik, az Északi Áramlat 2-nek nincs semmilyen alternatívája. A Déli Áramlat megépítéséről Moszkva letett.

A Török Áramlatot (aminek 32 milliárd köbméter lett volna a kapacitása) csak felfüggesztették, de az orosz Szuhoj vadászgép lelövése után annyira elmérgesedett a viszony Moszkva és Ankara közt, hogy valószínűtlen a folytatás. Különösen, hogy már a felfüggesztése előtt is akadozott az előkészítése.

Azerbajdzsán messze van

A TANAP, a transzanatóliai gázvezeték építése elkezdődött, ez Azerbajdzsánból vezet majd Törökországba és a görög határra. Elvben ezen keresztül Európa importálhatna azeri gázt, a gyakorlatban viszont az orosz források kiváltására nem lesz alkalmas. Ha minden jól megy, 2018-ban elkészül, a kapacitása viszont kezdetben csak 16 milliárd köbméter lesz, amit

Törökország minden további nélkül el is tud fogyasztani.

Különösen akkor nem ér semmit Európa ezzel a vezetékkel, ha a gazdasági háború során Moszkva leállítja a gázszállításokat. A Kék Áramlaton keresztül Törökország 2014-ben 14,4 milliárd köbmétert importált Oroszországból, a gázszállítások leállítására Ankara már készül.

A tervek szerint a TANAP kapacitását 2026-ra 31 milliárd köbméterre fejlesztik, a közelebbről meg nem határozott távoli jövőben pedig 60 milliárd köbméterre.

Az azeri gáz még sokáig nem fog eljutni Európába Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Magyarország a Teslát is bukta

És arról még nem beszéltünk, hogy az azeri gázt a török-görög határról valahogyan tovább kellene szállítani. Erre egy ideig (amíg a Török Áramlat megépülésére lehetett számítani) a legvalószínűbb jelölt a Tesla volt, ami a Görögország-Macedónia-Szerbia-Magyarország-Ausztria vonalon haladt volna.

De már akkor valószínűvé vált, hogy semmi nem lesz belőle, amikor a Török Áramlat még csak kérdésessé vált. A Teslának vagy bármilyen délkelet-európai vezetéknek

csak akkor van értelme, ha a török végén van mit belepumpálni.

Márpedig egyelőre nem látszik, belátható időn belül honnan lenne a török határon gáz.

Magyarországra valószínűleg orosz-ukrán gázfüggőség helyett orosz-német gázfüggőség vár Forrás: AFP/Pedro Ugarte

Magyarországon nincs kikötő

Magyarország nemcsak a gázvezeték-építésből, de tengerpart híján az LNG (cseppfolyósított földgáz) importálásából is kimarad. Az EU egyébként azért sem szorul rá az azeri gázra, mert rengeteg kihasználatlan LNG-importálási kapacitása van.

Annyi azért persze nincs, hogy az orosz gáztól függetlenedni tudjon.

Az európai gázinfrastruktúra-szervezet (GIE) adatai szerint a nagy terminálok visszaalakítási kapacitása (a cseppfolyósított gázt vissza kell alakítani, hogy a kikötőkből gázvezetékeken tovább lehessen szállítani) 2015-ben 203 milliárd köbméter évente, ez a már építés alatt álló fejlesztésekkel 2019-re eléri a 221 milliárd köbmétert.

Ehhez képest az uniós országok teljes földgázimportja az elmúlt években 400 ezer köbméter alatt volt, aminek nagy része vezetéken érkezett, főleg Oroszországból. Az LNG-import 2012-ben és 2013-ban is 50 ezer köbméter alatt volt, vagyis a lehetséges kapacitás negyedén. Ennek az az oka, hogy az LNG drágább, mint a vezetéken érkező gáz.

Moszkva és Kijev viszonya nem éppen rózsás

Komoly érv az Északi Áramlat 2 mellett (egyéb lehetőség híján), hogy Oroszország és Ukrajna hidegháborúban, sőt részleges fegyveres háborúban áll egymással, a tranzit ezért minden, csak nem biztonságos. Hogy Moszkva, Kijev, Brüsszel és Washington viszonyában hogyan alakult ki ez a helyzet, ebből a szempontból mellékes.

Oroszország 2016-tól nem vásárol élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket Ukrajnától. Ukrajna nem szállít semmit az Oroszország által visszacsatolt Krímbe, ahol egyébként áram is alig van, mert ismeretlenek felrobbantották a félszigetre vezető kábeleket. Az ukrán légitársaságok nem szállhatnak le Oroszországban, és vice versa. Az ukrán szakadárok Moszkva támogatásával harcolnak Kijev ellen a Donbasszban.

Ukrajna és Szlovákia lesznek a nagy vesztesek

Az ukrán tranzit leállításával egyébként épp Ukrajna veszítené a legtöbbet, a szállítások után Kijev ugyanis tranzitdíjat kap. A következő nagy vesztes Szlovákia lenne, a tiltakozó levél egyik aláírója, szintén a kieső tranzitdíjak miatt.

A levél aláírói közül Magyarország és Románia esetleg tranzitdíjakra számíthattak volna,

ha a jövőben Törökország felől érkezik jelentősebb mennyiségű gáz Európába (ahogy a dolgok állnak, nem fog). Lengyelország és a balti államok már csak történelmi okokból tiltakozhattak a német-orosz vezeték ellen, persze az is benne van a pakliban, hogy ha a területükön menne keresztül egy újabb vezeték a tengerfenék helyett, akkor ők keresnének a tranzitdíjon.