Meghekkelt luxusipar

A luxusipar nagy változások előtt áll, köszönhetően a technológiai szektorból jövő új szereplőknek, akik ugyan semmit nem értenek magához a luxusiparhoz, nem beszélik annak nyelvét, ugyanakkor megzavarják a működését, és nagy hatással vannak alakulására, fejlődésére.

Magukat gyakran barbároknak nevezik ezen a terepen a luxusiparba be-betörő startupcégek. Tevékenységükre és hatásukra temérdek példa hozható. Ilyen példákat sorolt a luxusipar vezető európai e-kereskedelmi és digitális marketingeseményének, a luxus branding innovátorok Luxury Interactive Europe 2015 rendezvényének egyik előadója, az egyedi, kézzel készített, limitált szériájú költeményeket készítő francia luxusipari cég, a Dymant társalapító-vezérigazgatója.

Felforgatják a piacot az új szereplők

MeDavid Klingbeil példaként a Teslát említette, amely belépett a luxusautóiparba, illetve az új, kizárólag online működő divattervező cég, a Net-A-Porter növekedését. Mind a két újonc vállalkozás olyan sikereket ért és ér el saját területén, mint amilyen a piacon régen jelen lévő versenytársai közül soknak nem jön össze. Ezek a cégek megváltoztatják, de legalábbis megvan a potenciáljuk arra, hogy megváltoztassák a luxusiparban a cégek üzletmenetét – idézi véleményét a Luxury Daily.

Proletariátus, pozőrök, parvenük és patríciusok

A luxusiparban négy fogyasztói csoportot különböztet meg a Dymant, a rendelkezésükre álló vagyon és a státusz iránti érdeklődésük alapján. Az első, amelyet proletáriátusnak nevez, az a réteg, amelynek tagjai sem vagyonnal, sem szándékkal nem rendelkeznek arra, hogy luxustermékeket vásároljanak. A második csoportnak, a pozőröknek vagyonuk ugyan nincs, de ambíciójuk annál több. A parvenü fogyasztók gazdagok, s vágynak a csillogásra, miközben a patríciusoknak pénzük van, de kevésbé érdekli őket a luxus. A Dymant a patríciusokat választotta célközönségévé.

Van példa az ékszerek világából is: a Blue Nile 2000-es indulása alaposan felrázta az ágazatot – korábban azt hitték, hogy lehetetlen ékszereket online értékesíteni, ma már azonban a cég évi közel 500 millió dolláros bevételt realizál. S ugyanez igaz a 1stdibs-re a lakberendezés területén.

Egy konkrét példa

A két évvel ezelőtt start-upként elindult Dymant maga is komoly átalakulást hozott: megváltoztatta a kézműves termékek gyártását. Egy 300 mesterből álló hálózatot hozott létre, digitalzálta a tervezés, a megrendelés, a termelés és az eladás teljes folyamatát. Összekötötte a mesterembereket, akik ezzel a kommunikációval időt és pénzt tudnak megtakarítani a termelés folyamatában.

Ilyen is lehet a fogadtatás

Vannak olyan márkák, amelyek egy-egy startup felbukkanásakor úgy döntenek, inkább együttműködnek, mintsem versenybe szálljanak velük. A BMW például egy új programot indított – BMW Startup Garage néven –, hogy felkutassák, és minél gyorsabbak integrálják az infrastruktúrájukba a startupokat.

A technológia hatása a luxusiparra

Kétségtelen, hogy a technológia megzavarta a luxusipart, igaz, hatása ágazatonként eltérő, s függ attól is, hogy az innovációt milyen mértékben integrálják. Ez már egy másik tanácskozáson, a Financial Times' Business of Luxury Summit fórumon volt téma még a nyáron.

A Blue Nile kínálatában elérhető ékszer, tervező: Monique Lhullier Forrás: bluenile.com

A divat-, az ékszer és a lakberendezési ipar szereplői vettek részt az összejövetel egyik panelbeszélgetésén, amelynek a résztvevői az új technológiák hatását vizsgálták a termelésre. Megállapították, hogy a luxusiparban jelenleg küzdelem folyik az új, innovatív technológiák bevezetése és az iparágat meghatározó időtálló kézművesség között.

A már idézett David Klingbeil ezzel kapcsolatban kifejtette: egyetért Steve Jobs klasszikussá vált véleményével, nevezetesen, hogy

nagyobb móka kalóznak lenni, mint csatlakozni a haditengerészethez".

A Dymant első embere szerint ráadásul sokkal profitábilisabb is, hiszen nem ugyanaz e kétféle létezés költségoldala. A luxusipari hekkerek számára kifizetődő dolog a „kalózság", hiszen elég, ha van párszáz, esetleg pár ezer alkalmazottja és sokszáz-millió dolláros üzleteket képes vinni.

Eközben a hagyományos vállalatoknak sokkal több helyen kell fizikailag – irodákkal – is jelen lenniük, s persze sokkal több embert kell foglalkoztatniuk.

Van magyar példa is

Ahogy korábban az Origo is beszámolt arról, van egy magyar találmány is, a tago arc, amely nem más, mint egy high-tech luxusékszer. A L!ber8 Technology startup az értesítések fogadása helyett egy olyan stílusos divatkiegészítőt fejlesztett, melynek mintája tetszés szerint változtatható a mobillal. A L!ber8 tervei szerint grafikusok, művészek és divatházak tervezőit kérik fel és buzdítják, hogy újabb alkotásokkal lássák el a kínálatot, a felhasználó pedig választhat az ingyenesen elérhető, a különböző árkategóriájú, így akár limitált kiadású minták közül is. Ehhez nincs másra szükség, telepíteni kell az eszközhöz elérhető appot a telefonra: az egyszerű felületen akár szerző, stílus, ár vagy népszerűség szerint is szűrhetünk.

A cikk megjelenését a Hungaria Pezsgőpincészet Kft. támotatja.