Bár az Európai Központi Bank igen fontos szerepet játszik az euróövezet helyzetének alakításában, manapság mégis az látszik, hogy az EKB politikája egyre kevesebb pozitív hozadékkal kecsegtet, és ez nem hagyható figyelmen kívül – nyilatkozta a CNBC-nek Dietmar Hornung a Moody’s-tól.
A hitelminősítő megítélése szerint az eurózóna fiskális mozgástere némileg szűkült a válság előtti állapotokhoz képest, és most egészen hasonló tapasztalható a monetáris oldalon is. A Moody’s éppen ezért nem változtatott érdemben a térség minősítésén 2012 nyara óta. Úgy látják ugyanis, hogy bár a közvetlenül fenyegető válság már egy ideje elvonult,
a rendszerszintű sebezhetőség továbbra is megmaradt
– tette hozzá Hornung.
A szakértő megjegyzései ráadásul olyan időben jöttek, amikor az EKB amúgy is nehézségekkel küzd. A jegybank próbálja ugyan egyre lendületesebben élénkíteni a 19 államot tömörítő övezetet, azt továbbra is defláció fenyegeti, a munkanélküliség pedig igen vegyes képet fest a régióban.
Miközben pedig az EKB márciusban tovább vágta a kamatot, és kibővítette az eddig is masszív kötvényvásárlási programját, a Moody’s közölte, hogy az eurózóna szuverén minősítése valószínűleg
stabil marad 2016-ban és 2017-ben.
Megjegyezték azonban, hogy az elhalványuló fiskális konszolidáció, a strukturális reformok korlátozott haladása, valamint a fokozódó politikai kockázatok limitálják a régió gazdasági felívelésének lehetőségét, és hosszú távú kockázati tényezőket jelentenek.
Miközben pedig elsősorban német oldalról gyakran éri támadás az EKB-t, hogy a rendkívül alacsony szinteken tartott kamatok komoly csapást jelentenek a megtakarítóknak, Hornung egy másik tényezőt is kiemelt, amely nehezítheti az euróövezet helyzetét. Ez pedig a Brexit, vagyis Nagy-Britannia esetleges kilépése az Európai Unióból a júniusban esedékes népszavazás után, amely a kockázati lista élén áll.
Mindez, beleértve még Görögország kényes helyzetét is, azonban inkább az egyes országokra nézve jelent specifikus veszélyforrásokat, és éppen ezért tartja fenn a Moody’s a stabil kilátást, illetve az eltérő minősítéseket az euróövezetben – hangsúlyozta az elemző.
Hornung hozzátette az AAA minősítésű állampapírral bíró országok közül csak kettő (Ausztria és Finnország) bír negatív kilátással. Mindkét gazdaság kilátását tavaly vette vissza a hitelminősítő stabilról negatívra, elsősorban a gyenge és alacsony növekedés, illetve a hiteldinamika alakulása miatt.