5,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben az előző év azonos időszakához képest, jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), így
szeptemberben már 39. hónapja megszakítás nélkül nőtt a fogyasztás.
Többéves csúcson van Magyarországon a hitelfelvételi, a fogyasztási, valamint a megtakarítási optimizmus, derült ki a Deloitte legfrissebb felméréséből: a BankIndex szerint 2016 első félévben tovább javult a bankrendszerrel és a banki szolgáltatásokkal kapcsolatos attitűd.
A legmagasabb átlagos vásárlóerővel idén is Liechtenstein, Svájc és Luxemburg büszkélkedhet Európában, a kontinens legkevésbé tehetős lakosai pedig Fehéroroszországban, Moldovában és Ukrajnában élnek.
A GfK vásárlóerő-elemzése szerint Magyarország egy helyet javítva a 30. a 42 vizsgált ország közül.
A kormány 15 százalékos minimálbér-növelést, valamint a munkaadói járulék 4 százalékpontos csökkentését
ajánlja 2017-re, jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.
A tárcavezető elmondta, hogy hatéves ciklusban
a béremelések mértéke reálérteken akár a 40 százalékot is elérheti.
A bérek határozott emelését és ezzel együtt a magyar gazdaság átfogó versenyképességi átalakítását szorgalmazta Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján. Korábban Rogán Antal, Lázár János és Varga Mihály miniszterek is jelentős béremelésekről beszéltek.
A fogyasztói árak átlagosan 1 százalékkal voltak magasabbak októberben, mint egy évvel korábban, az előző hónaphoz viszonyítva az árak átlagosan 0,6 százalékkal nőttek a KSH adatai szerint. Január-októberben, azaz
az év első tíz hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 0,2 százalékkal emelkedtek
az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak októberben az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A magyar államadós-osztályzathoz hasonlóan a Budapestre külön megállapított adósbesorolást is felminősítette a Moody's. A döntést egyebek között a magyar gazdaság javuló működési környezetével indokolták.
A költségvetési és a monetáris politikában is jelentős fordulatra, gazdaságpolitikai irányváltásra volt szükség ahhoz, hogy Magyarország újra a befektetésre ajánlott országok között szerepeljen mindhárom nagy hitelminősítő intézet értékelésében, állapította meg a Magyar Időkben megjelent írásában Matolcsy György. A jegybank elnöke szerint a felminősítéssel immár
a nemzetközi hitelminősítők is teljes körűen elismerik az új magyar gazdasági modell eredményeit.
Matolcsy György egy interjúban a héten arról is beszélt, hogy 2018-19-ig fennmaradhat az MNB laza monetáris politikája.
Idén 2,1 százalékos, jövőre 2,6 százalékos, 2018-ban pedig 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság, derült ki a brüsszeli testület őszi gazdasági előrejelzéséből.
A bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelése emlékeztet arra, hogy a magyar GDP az idei év első felében „csak” 1,9 százalékkal nőtt, miközben a bővülés tavaly még 3,1, 2014-ben pedig 4 százalékos volt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a heti Kormányinfón azt mondta, hogy még az idén kivezetik a letelepedési kötvényeket.
Lázár János szerint a letelepedési kötvényhez nyújtott tartózkodási engedély szigorú ellenőrzés alatt áll. Éppen emiatt azokkal szemben, akik beléptek, kellő nemzetbiztonsági figyelem van érvényben, mondta a miniszter, aki szerint ezek az emberek egy bóvli kategóriába tartozó ország kötvényeit vették meg, és
egymilliárd eurót hiteleztek Magyarországnak.
A héten egyébként az Országgyűlés gazdasági bizottsága egyhangú szavazással úgy döntött, hogy visszavonja a múlt szerdai döntését, amely az egyik letelepedési kötvényt forgalmazó cég működési területét terjesztette volna ki.
A héten kétszer is csökkentette árait a Mol: szerdán a benzin 7, a gázolaj 9 forinttal lett olcsóbb, míg pénteken újabb 4-4 forinttal mérséklődtek az árak. A csökkentésekkel
A magyar háztartásokban egyre nő a 8-10 évesnél öregebb hűtők, mosógépek, tűzhelyek aránya, ezért összességében
nő a háztartások energiafogyasztása is.
A kormány tavaly és idén év közben három-négyszeresére emelte a mosó- és a hűtőgépcsere-program támogatási keretét, ami lassíthatja a tendenciát, mert a csere mellett döntők jellemzően a legtakarékosabb kategóriájú gépeket veszik.
Az e-vonatjegy ellenőrzése a QR kódja beolvasásával történik, ami tárolja a jegy összes adatát, többek között az utas személyazonosságát, az utazási viszonylatot, a kedvezményre jogosultságot, a kocsiosztályt és az érvényességet. A MÁV-Start
a fejlesztéstől a digitális jegyváltás népszerűbbé válását várja,
ráadásul az e-vonatjegyek továbbra is 3 százalékos kedvezménnyel vásárolhatók meg.
Hamarosan kizárólag csomagként lehet majd feladni a postán azokat a küldeményeket, amelyek az alakjuk vagy méretük miatt nem férnek be a levélszekrénybe. Jelenleg 2000 grammos súlyhatárig bármit fel lehet adni levélként, még akkor is, ha nem levél formájú.
Befejeződött a mintegy kilencezres pulykaállomány felszámolása a tótkomlósi állattartó telepen, ahol a múlt héten mutatták ki a madárinfluenza vírusát. A megbetegedés miatt Japán, Izrael és Hongkong korlátozta egyes magyar baromfitermékek importját, mondta az országos főállatorvos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára.
Egyre nagyobb a főváros és az egyéb települések közt megfigyelt különbség a lakásárak tekintetében, derült ki az MNB-lakásárindexből.
Donald Trump lesz az Egyesült Államok 45. elnöke, miután Hillary Clinton elbukta a történelem talán két legnépszerűtlenebb elnökjelöltjének csatáját. Az óriási izgalmakat és szoros eredményeket hozó versenyben Trump végül az elektorok számát tekintve nagy előnnyel győzött, ráadásul
republikánus többségű lesz a szenátus, és a képviselőház is.
„Valamennyi amerikai elnöke leszek, ez nagyon fontos nekem”
– hangsúlyozta Donald Trump a megválasztása után tartott beszédében. (Az Origo percről percre követte az elnökválasztás eseményeit.)
Londoni elemzők szerint a vártnál kisebb mértékű és rövidebb ideig tartó piaci reakciók követték Donald Trump győzelmét az amerikai elnökválasztáson, és ennek okai között lehetnek a brexitsokk tapasztalatai is.
Az ázsiai tőzsdék jelentős veszteségekkel reagáltak az elnökválasztás eredményére, azonban az európai piacokat már nem hozta lázba Trump győzelme. Eleinte a fontosabb amerikai tőzsdéktől is azt várták, hogy beszakadnak majd, végül ez sem következett be.
Egy nappal az amerikai elnökválasztások után pedig a Standard & Poor's nemzetközi hitelminősítő megerősítette az Egyesült Államok „AA+/A-1+” adósbesorolását stabil kilátással.
Jelentősen változtatna az eddigi gazdaságpolitikai irányvonalon Donald Trump,
aki az eddig ismertetett gazdasági programja központjába
Egyszeri adót vetne ki a külföldre menekített vállalkozói profitra, és megreformálná az egészségügy finanszírozását.
Donald Trump megválasztásával
csökkent az esélye, hogy tető alá hozzák az USA és az EU közötti szabadkereskedelmi egyezményt,
ezért felértékelődik, hogy röviddel az elnökválasztás előtt még gyorsan sikerült elfogadtatni a Kanada és az Unió közötti szerződést (CETA). Lányi András egyetemi docens szerint
ezek az új egyezmények nem a nemzetgazdaságok, hanem az európai és amerikai multik érdekeit szolgálják
kisebb versenytársaik rovására, és a társadalom alapvető érdekeinek sérelme árán is. Mivel a transzatlanti egyezményt nem sikerült lenyomni a közvélemény torkán, sunyi módon a kanadai kiskaput választotta az EU, amely nem mert ellent mondani a multiknak.
2003-ban vezették be a Kimberley-folyamatot, amelynek az volt a célja, hogy ne engedje a piacra a konfliktuszónákból származó köveket. A Gyémánttermelők Szervezetét vezető Jean-Michel Liebherr szerint a folyamat hatékony, amire az is bizonyíték, hogy a világpiaci kínálat 99 százaléka tiszta – ez azért is nagy szó, mert a 90-es években még 15 százalék körül volt ez az arány.
Az Európai Unió Bírósága hatályon kívül helyezte elsőfokú törvényszékének korábbi ítéletét, amely a Rubik-kocka formájának európai uniós védjegyként történő lajstromozását mondta ki, valamint megsemmisítette az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának ugyanerre vonatkozó határozatát is.
Több mint egymilliárd dollár van az ukrán állami Oscsadbankban a hivatalából eltávolított Viktor Janukovics exállamfő és volt miniszterelnöke, Mikola Azarov számláin, jelentette ki a bank elnöke.