Idén először, májusban a Fitch Ratings lépett, majd a Standard & Poor's következett szeptemberben, míg legvégül, novemberben a Moody's Investors Service is visszaemelte a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást.
Így jelenleg mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő a befektetésre ajánlott kategória alapszintjén tartja nyilván a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósságot.
Elemzők az Origónak a legutóbbi hitelminősítést követően azt mondták, hogy
már régóta indokolt volt a felminősítés.
2016-ban óta minden olyan jelentősebb mutató, amelyet a hitelminősítésekkor vizsgálnak a fentebb említett cégek, javult. Az idei felminősítések mellett szólt, hogy
Az idei legutóbbi, novemberi felülvizsgálatkor a Fitch közölt azért negatívumokat is a magyar gazdaságról: a cég kommentárjában a gyenge bankszektort és az unortodox gazdaságpolitikára is kitért, és a hitelminősítő szerint az utóbbi járult hozzá az alacsony beruházási hajlandósághoz, ami hatással van a növekedési potenciálra is.
A növekedést illetően ugyanakkor nem lát jelentősebb problémákat a kormány, sőt: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter december végén arról beszélt, hogy
2017-ben a kormány 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Ez még a Magyar Nemzeti Bank szintén decemberi, 3,6 százalékos prognózisánál is jelentősen optimistább várakozás a jövő évre.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint legutóbb 2005-ben volt 4 százaléknál nagyobb éves bővülés a magyar gazdaságban, 2014-ben pedig éppen 4 százalék volt a növekedés mértéke. Az elmúlt másfél évtizedben mindössze négyszer haladta meg a GDP-növekedés a 4 százalékot.
A KSH adatai szerint éves összevetésben
2016 első félévében 2 százalékkal nőtt a GDP,
ahogy az idei év harmadik negyedévében is csak 2 százalékos volt a bővülés üteme.
Magyarország hetedik éve tartósan csökkenteni tudja az államadósságát, az idei finanszírozás rendívül sikeres volt,
az év végére az államadósság GDP-hez mért aránya várhatóan 74 százalék alá esik,
mondta december végén Varga Mihály. Hasonló adatot közölt Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója is.
A nemzetgazdasági miniszter szerint az adósságráta további mérséklődésével az ország sérülékenysége is csökken, mert egyre inkább a hazai megtakarítások lesznek a finanszírozás forrásai.
Az MNB legfrissebb adataiból kiderült, hogy
szeptember végére a GDP 74,3 százalékára csökkent az államadósság
a második negyedév végén regisztrált 75 százalékról.
A tárcavezető közlése szerint a kormány továbbra is azon van, hogy csökkentse a deviza részarányát. Azt szeretnék, hogy 2020-ra 20 százalék alá menjen a deviza aránya mostani 25 százalékkal szemben.
Ami a foglalkoztatottságot illeti, a harmadik negyedévben – július-szeptemberben – 4,9 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta, azaz nem változott az előző három hónapos időszak óta. A KSH adatai szerint
a foglalkoztatottak száma 126 ezerrel nőtt egy év alatt
és a harmadik negyedévben 4 millió 390 ezer volt.
A legjobb munkavállalási korúak, azaz a 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 1,3 százalékponttal, 4,3 százalékra csökkent egy év alatt.
Vannak ugyanakkor olyan statisztikák is, amelyek szerint mégsem olyan rózsás a helyzet, mint azt néhány mutató sugallja. Az Eurostat adatai szerint például tavaly Magyarországnál csak négy szegényebb állam volt az Európa Unióban a vásárlóerő-paritást vizsgálva.
A KSH legfrissebb adatai szerint az ipari termelés volumene az első tíz hónapban csupán 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző év azonos időszakában, és az idén – novemberig – mindössze négy hónapban tudott nőni a termelés.
Az építőipar teljesítménye még gyengébb, ugyanis a statisztikai hivatal adatai szerint az első tíz hónapban majdnem az ötödével (19,8 százalékkal) volt kisebb a szektor termelése, mint egy évvel korábban. Pedig a kormány próbálkozik, bevezette például a családi otthonteremtési kedvezményt, azonban ennek a hatása várhatóan áthúzódik a jövő évre. A bankok optimistán tekintenek a jövőbe – a csok igénylések jelentős felfutását várják az élénkülő lakáspiactól –, de hasonlóan vélekedik Varga Mihály is. A nemzetgazdasági miniszter szerint
2017-ben fordulat várható az építőiparban.
Az építőipar teljesítményének növekedése ugyan az idén megtorpan az előző uniós költségvetési ciklus forrásainak kifutása miatt, jövőre azonban már fordulat várható, mondta Varga Mihály. Szükség is lesz egy erősebb magyar építőiparra, ha a kormány valóban el akarja érni 2017-ben a 4 százalékos gazdasági növekedést, ugyanis a tárcavezető szavai szerint az építőipar magyar gazdaságban betöltött súlya tavaly elérte a GDP 6,4 százalékát.
A magyar fizetőeszköz körülbelül 2 százalékkal gyengült idén a dollárral szemben, derült ki az AKCENTA CZ Origónak készített összeállításából. Az euróval szemben ugyanakkor körülbelül hasonló mértékben erősödni tudott a forint – 2016 elején 315, míg az év végén 309 forint körül mozgott a forint árfolyama az euróval szemben.