Több mint egy hónapja, december 5-én ütközött össze két metrószerelvény az M2-es vonalon a Pillangó utcai megállónál.
A vonalon azóta jelentősen hosszabb a menetidő,
a felszínen sokkal lassabban közlekednek a szerelvények, amelyek ráadásul a megállókban is többet állnak. Hogy pontosan mi is történt, miért csúszott a megállóban álló szerelvénybe az azt követő metró, még vizsgálják a hatóságok.
Mindenesetre a baleset óta a csúcsidőben amúgy is zsúfolt szerelvények kénytelenek még több utast szállítani, ezért
sokszor előfordul, hogy a peronon várakozók egyszerűen nem férnek fel az érkező metróra.
Persze többen így is megpróbálják magukat bepasszírozni a tömegbe, ami olykor komoly feszültséget okoz az utasok közt.
Hiába történt több mint egy hónapja a baleset, annak vizsgálata még nem fejeződött be.
Az objektív megítélés érdekében szükséges az eseményhez tartozó minden egyes komponens pontos elemzése, vizsgálata”
– válaszolta az Origónak a BKV sajtóosztálya. Hogy ez a vizsgálódás még meddig tart, azt egyelőre a BKV sem tudja, ugyanis az adatok feldolgozásának „jelentős időigénye van”, feltételezésekbe pedig nem akartak bocsátkozni.
„A vizsgálat lezárásáig az M2-es metró vonalán a szerelvények megnövekedett menettartammal, valamint az állomásokon hosszabb várakozási idővel közlekednek” – közölte a közlekedési vállalat.
A január 2-án bevezetett „operatív menetrend” szerint az M2-es metró napi menetszáma
az iskolai tanítási időszakban érvényes alapmenetrendekéhez képest, válaszolta a BKV. Egyetlen szerelvény körülbelül 1000 utast képes szállítani, így ez 70 hiányzó menet esetében azt jelenti, hogy
naponta plusz 70 ezer embernek kell felférnie a többi járatra,
ugyanis a baleset óta naponta ennyi férőhellyel kevesebb a 2-es vonal kapacitása, tudta meg az Origo Gulyás Attilától, a Metróközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnökétől.
Az M2-es metróvonalon alapesetben és csúcsidőben maximum 19 szerelvény van forgalomban, mondta a szakember. A baleset óta azonban csak 16 szerelvény fut. Gulyás Attila azt is elmondta, hogy a délelőtti órákban előfordulhat, hogy a Stadionok állomástól üzembe tudnak helyezni betétjáratokat is, így a délelőtti csúcsban egyszerre 17 vagy 18 szerelvény is forgalomban lehet, de ezt nem mindig sikerül elérni.
Délutánonként a szokásos 19 helyett jelenleg stabilan 16 szerelvény fut, azaz
a délutáni csúcsidőben 3 szerelvénnyel kevesebb közlekedik.
Gulyás Attila szerint ennek két oka is van: a két szerelvényt, amely ütközött egymással, még nem adták vissza a BKV-nak, azokat még vizsgálja a rendőrség, illetve meg is kell javítani őket. Szerinte ezeket a szerelvényeket nem is lehetne még visszarakni az alagútba, hiszen addig, amíg a vizsgálat tart, nem oldják fel a „lassú jelet” – azaz
a vizsgálat végéig továbbra is lassabban (maximum 26 km/h-s sebességgel) közlekednek a metrószerelvények
az Örs vezér téri végállomás és a metróalagút bejárata között.
„Ez annyira visszafogja a közlekedést, hogy nem is nagyon lehetne sűríteni a járatot, még ha lenne is mivel, mert egyszerűen az alagútban torlódnának a vonatok” – mondta a szakszervezet elnöke, aki szerint bármilyen is a pálya állapota, ez nem is fog változni a hatósági vizsgálat lezárásáig.
A BKV ezen biztos, hogy nem spórol, mert a BKK nem ad rá pénzt”
– mondta Gulyás Attila, ugyanis amit a BKV nem teljesít, arra miért is adna pénzt a BKK – legalábbis a BKV és a BKK közti szerződés alapján. „A BKK csak az elismert költségeket fizeti ki a BKV-nak.”
Ugyanakkor a BKK spórolhat a kevesebb meneten, mert például az energiaköltség kisebb. Gulyás Attila szerint felmerül egy olyan kérdés is, hogy a bonus-malus rendszer miatt még a BKV-nak kell majd fizetnie a BKK-nak:
ha ugyanis a BKV kevesebbet teljesített a meghirdetett menetrendhez képest, akkor büntetést is varrhatnak a nyakába,
ami Gulyás szerint egy vis maior helyzet eredménye.
Az Origo spórolást firtató kérdésére a BKV sajtóosztálya csak annyit tudott válaszolni, hogy „a jelenlegi elszámolási időszak még folyamatban van, így a kért adatok jelenleg még nem állnak rendelkezésre”.