Egy minden hájjal megkent, kereskedelmi perekre szakosodott ügyvédre bízná a kereskedelmi képviselői pozíciót Donald Trump megválasztott amerikai elnök.
Robert Lighthizer régi motorosnak számít a kereskedelmi egyezmények területén,
korábban Ronald Reagan kereskedelmi megbízott-helyetteseként dolgozott, és azóta is befolyásos jogászként tartják számon Washingtonban.
Lighthizer az USA számára hátrányos szabadkereskedelmi megállapodások felülvizsgálatának híve, pártfogolja a nemzeti piac védelmét, és szorgalmazza a vámok emelését, valamint kereskedelmi korlátok felállítását.
Lighthizer évtizedek óta ügyvédként és jogi tanácsadóként
multinacionális nagyvállalatokat képviselt külkereskedelmi perekben, elsősorban dömpingellenes, illetve vámokkal kapcsolatos ügyekben.
A jelölt a protekcionista gazdaságpolitika híve, és nevéhez több mint két tucat kétoldalú kereskedelmi megállapodás fűződik.
Jelölése megerősíti azokat a várakozásokat, amelyek a jövőben fontos szerepet kap
az eddigi kereskedelempolitika megváltoztatása, és a legnagyobb szabadkereskedelmi szerződések felülvizsgálata.
Ezek közé tartozik a Mexikóval és Kanadával 1992-ben kötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA), valamint az Omaba-adminisztráció sikereként elkönyvelt Csendes-óceáni Partnerség (TPP), amelyet 2015-ben írtak alá, de még nem ratifikáltak.
Ennek a megegyezésnek a tagjai az USA-n kívül: Japán, Kanada, Ausztrália, Szingapúr, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Indonézia, Vietnam, Chile, Peru és Brunei, nem is titkolt célja Kína elszigetelése. Trump valószínűleg ebből a megállapodásból hamarabb és könnyebben tud majd kihátrálni, illetve újratárgyalásokat kezdeményezni. Eddigi ígéretei szerint
elnöksége első száz napjában felmondja az Egyesült Államokban sokat kritizált TPP-t.
A kereskedelmi képviselő-jelölt személye illeszkedik abba a politikai irányba, amelynek célja, hogy a (főleg) kínai és mexikói olcsó áruktól megvédjék az amerikai piacot és előnyben részesítsék a nemzeti termékeket.
Robert Lighthizer jelölése egybevág a megválasztott elnök politikai elképzeléseivel, amelyek egyik célja az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatok megváltoztatása, valamint az amerikai vállalatok külföldre telepítésének korlátozása.
A protekcionizmus egyébként a 2008-as válság óta fellelhető az Obama-kormány politikájában is: ide sorolható a 2009 januárjában elindított „Vásárolj amerikai árut!" nevű program, amely többek között az infrastrukturális beruházásoknál a hazai ajánlatokat részesíti előnyben.