Az aszálykár attól függ, mikor köttetett a biztosítás

Szántóföldek Debrecen határában. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2013-ban a termőföldárak 8,2 százalékkal voltak magasabbak az előző évhez képest, a legjelentősebb művelési ág, a szántó ára pedig 10,3 százalékkal drágult. A legdrágább területek Hajdú-Bihar, Tolna és Győr-Moson-Sopron megyében vannak, a legolcsóbbakat Nógrád megyében lehet találni. A tavalyi évben 22,5 százalékkal leginkább Hajdú-Bihar megyében drágult a szántóföld ára és a legtöbb földterület is itt, illetve Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát.

A forróság minden gazdát egyformán érint, ám az, hogy biztosításukban mi minősül aszálynak, attól függ, mikor szerződtek. Az aszály fogalma ugyanis az idén nyáron ugyan megváltozott, de a június 15-e előtt kötött biztosításokra még a régi meghatározás szerint lehet kárenyhítést kérni.

Az időjárás a szántóföldi növényeket sem kíméli, azonban az, hogy a gazdák aszály címen kárenyhítést kérhetnek-e, attól is függ, mikor kötötték meg az erre vonatkozó biztosításukat. Június 15-én ugyanis hatályba lépett a kárenyhítési rendszer törvényi hátterének a módosítása, s az egyik legjelentősebb változás éppen az aszály kockázatának definíciójára vonatkozik - mutat rá a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége (Mabisz).

A korábban érvényes meghatározás szerint aszályról akkor beszélhetünk, ha a kockázatviselés helyén a vegetációs időszakban harminc egymást követő napon az összes lehullott csapadék mennyisége nem éri el a tíz millimétert.

Június közepe óta viszont a törvény szerint az minősül aszálynak, ha a csapadék nem éri el a 25 millimétert harminc napon keresztül, vagy a napi maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon át meghaladja a 31 °C-ot.

Káresemény megállapításához e két feltétel valamelyikének kell teljesülnie, amit az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adataival szükséges alátámasztani.

Biztosítási szempontból így az idei év átmenetinek minősül, mivel különböző aszály meghatározások vonatkoznak a kárenyhítési rendszer két pillérére, az állami kárenyhítési rendszerre, (MKR I. pillér) valamint a díjtámogatott növénybiztosításokra (MKR. II. pillér). A jogszabály változása csak az annak hatályba lépése után kötött szerződésekre vonatkozik.

Szántóföldek Debrecen határában. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A 2017. június 15-e előtt létrejött növénybiztosítási szerződésekre minden esetben a szerződéskötéskor érvényes jogszabály az irányadó.

Mivel pedig az egyre népszerűbb díjtámogatott növénybiztosításokat csak május 31-ig lehetett megkötni, így azoknál „harminc napon át tíz millimétert el nem érő összcsapadék" esetén állapítható meg az aszálykár. A klímaváltozásnak kitett legfőbb szántóföldi növényeket (például kukorica, napraforgó, búza, rozs) egyébként ezen belül is csak az „A" díjtámogatott konstrukcióban lehet aszály ellen biztosítani.

A kockázat növekedését a gazdálkodók is érzik, mivel egyre többen választják ezt a biztosítási csomagot:

a szerződések száma idén több mint 60 százalékkal,

az éves állománydíjuk pedig 53 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest.