Az éhezéstől sújtott Észak-Koreában virágzik az utcai evés

NKOREA-ECONOMY-STREET Horizontal
REPUBLIC OF KOREA OUT A woman buys fruit from street vendor in downtown Pyongyang, 19 December 2003. South Korean policymakers believe North Korea is genuinely working to roll back decades of socialist economic orthodoxy in an effort to survive. AFP PHOTO/POOL / AFP PHOTO / POOL / STR
Vágólapra másolva!
Lesújtó képet festett idén tavasszal az Észak-Korea élelmezésügyi helyzetét bemutató, átfogó ENSZ-jelentés. A mintegy 25 millió lakosú országban minden öt emberből kettő alultáplált, a lakosság 70 százalékának ellátása pedig a nemzetközi élelmiszersegélyeken múlik. Azóta a latorállam csak még szorongatottabb helyzetbe került a közelmúltban meghozott szankciók miatt. Ám mint Észak-Koreával kapcsolatban mindenről, az élelmezési kérdésekről is nehéz pontos képet alkotni. Phenjanban virágzik a street food, a helyiek körében zajlik az illegális élelmiszerkereskedelem.
Vágólapra másolva!

Miután kipréselték belőle az olajat, a szójababot általában összegyűjtik, és a haszonállatok mezőgazdasági takarmányozására használják számos gazdálkodásban. Észak-Koreában azonban másképpen is hasznosítják. Masszává dolgozzák össze a babmaradékot, rizzsel keverik, a tetejére pedig csiliszószt öntenek. Az étel neve injogogi, ami ember készítette húst jelent, a fogás állaga és színe miatt – írja összeállításában a Reuters. Az ételt nemcsak otthon, hanem nagyobb városokban, főleg Phenjanban, az utcán is árulják. Észak-Koreában megerősödött a street food, de úgy tűnik, virágzó mikroszektor helyett, ez barterezésre épülő kényszermegoldás a szankciók sújtotta országban.

Kulináris élvezeteket nyújt az ország, melynek lakosságát éhezés fenyegeti Forrás: 123rf

Túlélőeszközök

A Szovjetunió 1991-es felbomlása közvetett módon ahhoz is hozzájárult, hogy Észak-Koreában nem sokkal később összeomlott a központi élelmiszer-elosztási rendszer.

A gazdasági megroppanást követő élelmiszerválság akkor mintegy 3 millió ember halálához vezetett az országban.

Sokan annak köszönhetik életüket, hogy számos, addig mellőzött dolgot egyszerűen beemeltek az étrendjükbe, és az emberek közötti cserebere alapját a hús és más fontosabb élelmiszerek jelentették. Ide vezethető vissza az, ami a beszámolók szerint manapság Phenjan utcáin zajlik.

A street food utóbbi években történt megerősödése után viszont most a megszorításoktól sújtott államban az emberek ismét csereberélnek, hogy élelemhez jussanak

– gyakran olyan fogásokhoz, amelyeket Phenjan éttermei és street food árusai most is kínálnak a turistáknak.

Az injogogi-nak hívott fogás ennek az ellentmondásos helyzetnek szinte a szimbólumává vált. A szója tápértéke miatt lényegében húshelyettesítőnek hívott ételt az észak-koreai vendéglátósok éppúgy kínálják a turistáknak, ahogy saját fogyasztásra is készítik azt.

– jelezte a változásokat Cho Uisung, aki Észak-Koreából menekült délre.

Észak-Korea nagyvárosaiban megszokottá vált a street food Forrás: Getty Images

Feketepiaci generáció

Ugyanakkor a kirajzolódó kép meglehetősen ellentmondásos. Nincs pontos adat arról, hogy gazdaságilag milyen erőt vagy nagyságrendet képvisel a street food Észak-Koreában. Az viszont biztos, hogy Phenjanban több száz – főként állami tulajdonú – étterem várja a vendégeket,

az utcákon pedig egyre több street food árus kínálja a helyi csemegéket.

Kongsatang, alsatang, seokduejon – csak néhány az injogogi mellett a népszerű, egyszerű és olcsó ételekből.

Ám a nemrég hatályba lépett szankciók mégis komoly gondokat okozhatnak a közeljövőben. Észak-Koreában jangmadang névvel illetik azokat a piacokat, ahol a termelők portékájukat eladhatják, illetve terményeik egy részét közvetlenül is értékesíthetik, és amely a street food működésének egyik jellemző színtere. A most érkező információk szerint, a jangmadangok között

mind nagyobb arányban vannak azok, ahol valójában szürke- vagy feketepiaci kereskedelem folyik.

Cserekereskedelem, húshoz és más értékes élelmiszerekhez való hozzájutás: egyes becslések szerint az országban több száz ilyen piac működhet. Ezek nagy része már nem is hagyományos piactér, hanem egy-egy városi lakásban, vagy félreeső helyen bonyolított feketézés, ahol főként ruhákat adnak élelemért.

A jangmadangok nagy szerepet töltenek be abban, hogy a lakosság élelemhez jusson Forrás: AFP/Ed Jones

Gazdasági nagyságrendjét még becsülni is nehéz.

Egyesek szerint a mezőgazdasági termelők tényleges bevételének 70-80 százaléka származhat abból,

hogy az erre engedélyezett termelésüket így értékesítik, és nem a klasszikus jangmadangokon. Egy észak-koreai menekült egyenesen

feketepiaci generációról

beszélt, és arról, hogy ennek megerősödése az 1990-es évek elejére emlékeztető, túlélésre berendezkedő attitűdöt mutat.

A cikk második részében arról olvashat, mennyiért ehetnek egy jót a turisták a nekik ajánlott éttermekben és a helyi piacokon, és milyen ellentmondások jellemzik Észak-Korea élelemellátással kapcsolatos ügyeit!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!