2017-ben a magyar gazdaság egy magasabb növekedési pályára állt
![női fönök vezető igazgató egyenlőtlen fizetés női férfi bérek fizetések](https://cdn.origo.hu/2023/12/aTFPYJUJ9wtGx0RrNhsOxKgSmf-UQSEi94v54K4Q7TE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzkyMGU0ZGJkYWE4MjQzNDk4Y2VkZTgyOWFkM2E1OTE0.webp)
A Magyar Idők cikke szerint Varga Mihály elmondta, hogy:
A miniszter hozzátette: mindez nagy mértékben növelte a magyar gazdaság mozgásterét.
A KSH szerdán kiadott előzetes jelentése szerint a bruttó hazai termék (GDP) a nyers adatok szerint 4,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 4,8 százalékkal nőtt tavaly a negyedik negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. 2017-ben a GDP 4,0 százalékkal emelkedett a nyers, és 4,2 százalékkal a kiigazított adatok szerint.
Varga Mihály 2017 nagy eredményeként emelte ki, hogy stabil, kiegyensúlyozott és folyamatos gazdasági növekedés valósult meg egész évben, nem csak egy ágazat húzta a magyar gazdaságot, hiszen a GDP bővülésében az ipar és azon belül a gyógyszergyártás és az elektronikus eszközök gyártása, valamint az építőipar is jelentős szerepet játszott.
Az építőipar teljesítményéről szólva felidézte azokat a véleményeket, miszerint túlságosan növekszik az építőipar, időnként már kapacitás és munkaerőhiány lép fel. Varga Mihály véleménye szerint viszont az építőiparnak 5-6 százalékos súlyt kell betöltenie a magyar gazdaságban a jelenlegi 3,5-4 százalékkal szemben.
A szektor további bővülését szolgálja a kormány által meghirdetett építőipari vállalatokat támogató program, ami a vállalkozásoknak a gépbeszerzésekben és a technológiaváltásoknál nyújt segítséget – mondta.
A visegrádi országokon belül Magyarország a tavalyi év egészét tekintve a középmezőnyben van, 2017 utolsó negyedévét tekintve pedig a legjobb növekedési eredményt érte el – mondta a miniszter.
A magyar gazdaság növekedési üteme jelentősen meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági növekedését.
A miniszter szerint tavaly az utolsó negyedévben elért több mint 4 százalékos GDP-bővülés azt jelenti, hogy a magyar gazdaság egyfajta felzárkózási pályára állt.
– olvasható a Magyar Időkben.