Komoly fenyegetésnek lettek kitéve az Egyesült Államok globális kereskedelmi partnerei, miután Donald Trump amerikai elnök belengette, hogy súlyos vámokat vetne ki az acél- és alumíniumimportra. A másik oldalról egyes felek erre úgy válaszoltak, hogy akár vissza is üthetnek, ha szintén vámokkal sújtanának olyan termékeket, mint a mosógép vagy a napelem cella – írja a MarketWatch.
A legsúlyosabb csapás azonban az amerikai mezőgazdaságot érintheti.
Kanada és Mexikó például széles körben mehetnek neki vámokkal az USA-ból érkező importnak.
Külön érdekesség, hogy ez a két ország egyébként mentesülne az acél- és alumíniumimportra kivetett amerikai vámok alól, de ezzel együtt igen kellemetlen helyzetbe kerülne, ha az Egyesült Államok kilépne az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményből (NAFTA), amivel a Trump adminisztráció már egy ideje szintén fenyegeti a feleket.
Ha tehát Kanada és Mexikó, mint az USA két legfontosabb mezőgazdasági partnere, bekeményít, azzal rendesen megüthetnek olyan termékeket, mint a kukorica vagy a sertéshús.
Csak 2016-ban az USA 23 milliárd dollár értékben exportált mezőgazdasági termékeket Kanadába, és 18 milliárd dollár értékben Mexikóba.
Utóbbi ország egyébként az amerikai szójabab második legnagyobb piaca. A NAFTA-ból való amerikai kilépés egyébként valószínűleg gyengítené a mexikói pesót és a kanadai dollárt is az amerikai dollárral szemben.
A szójababbal pedig el is jutunk az egyik olyan mezőgazdasági fegyverhez, amely súlyos sebeket üthetne az amerikai gazdaságon. Kína ugyanis könnyedén mondhatja azt, hogy vámokkal sújtja az USA-ból érkező szójababimportot, és ez, tekintve a kínai kereslet nagyságát, igen erősen megcsaphatja az amerikai mezőgazdaságot.
Összevetésképpen,
a globális szójababimport ebben az évben elérheti a 151 millió tonnát, amelyből Kína 97 millióért felelne, vagyis a teljes mennyiség 64 százalékáért
– mondja Peter Meyer, az S&P Global Platts mezőgazdasági igazgatója. A két legnagyobb szójababexportőr Brazília és az Egyesült Államok, és ez a két ország elégíti ki a világ teljes importkeresletének majdnem 85 százalékát.
Mivel ma a világban Kína a legnagyobb egyedi szereplő a szójababkereslet terén, az amerikai termelők igen közelről figyelik a világ második legnagyobb gazdaságát.
Az eddigi trend – csütörtökig – az volt idén, hogy a szójabab, a kukorica, valamint a búza ára egyaránt emelkedett, durván 8 százalékot.
A szójababban utazó tőzsdén kereskedett alapok közül a Teucrium Soybean nevű alap pedig több mint 5 százalékot izmosodott eddig 2018-ban.
Ha azonban Kína bekeményít, és odacsap a mezőgazdasági termékek területén, akkor az elemzők szerint árcsökkenések üthetnek be az amerikai piacon. Egyszerűen azért, mert ezzel csökkenne az USA termékei iránti kereslet, vagyis megemelkednének a hazai készletek, és az év végére a túlkínálat lenyomná az amerikai árakat.
Ráadásul egyes elemzők szerint
a szójabab fundamentumai szintén negatív hatást gyakorolhatnak az árfolyamra.
William Martin, a Bondurant Futures elemzője hangsúlyozta, a globális piac egyébként is izmosodó készletekkel néz szembe ebben az évben, vagyis alapesetben is arra lehet számítani, hogy „néhány dollárral" csökkennek majd az árfolyamok.
Mindazonáltal vannak olyanok is, akik szerint a szójabab, a búza és a kukorica árfolyamai hosszú távon növekedésre lehetnek ítélve. Ha ugyanis Kína és Mexikó elkezdené máshonnan kielégíteni a szükségleteit, az valóban időszakos gyengülést jelenthet az amerikai nyersanyagárakban,
azonban a piac igen gyorsan alkalmazkodna az új helyzethez, és elkezdhetné normalizálni az árfolyamokat.
A várakozások szerint ugyanis a készletek csupán nagyon gyenge túlkínálatot fognak mutatni a következő időszakban, és a kitartóan erős, sőt növekvő, kereslet mellett az árak idővel újra emelkedésnek indulhatnak. Főleg akkor, ha egyes befektetők inkább vételi lehetőségként tekintenek a gyengülésekre – magyarázta Sal Gilbertie, a Teucrium Trading vezető befektetési stratégája.