A rendszerváltás óta nem látott rekord dőlt meg Magyarországon

A bruttó hazai termék 4,9 százalékkal haladta az előző év azonos időszakit a harmadik negyedévben, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye 5,2, az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal nőtt – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Hasonló növekedésre legutóbb a 2000-es évek elején volt példa, de ilyen magas értéket akkor sem sikerült elérni. Elemzők és kormányzati szereplők együttes véleménye szerint a kiemelkedő adat mögött a bérek növekedése és a fogyasztás bővülése áll, valamint az építőipar és a beruházások jó teljesítménye. 

Az előzetesen közzétett 4,8 százalék helyett 4,9 százalékkal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de még nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adatnál: ott 5,2 százalékos szárnyalásról számolt be a KSH az 5 százalékos előzetes adat után.

Ez legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti.

Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2 százalékkal, hanem 1,3 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazattal összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye.

Forrás: KSH

Jól teljesített a mezőgazdaság és az ipar is

A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 2,7, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása, valamint a közúti jármű gyártása kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült.

Az építőipar hozzáadott értéke 28 százalékkal emelkedett, ezen belül minden ágazatban erőteljes növekedés jellemző.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,8 százalékkal nőtt, a legnagyobb bővülést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (6,9 százalék) érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,4 százalékkal nőtt.

Forrás: MTI

Egyre többet fogyasztunk

A háztartások tényleges fogyasztása 4,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között

legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,3 százalékkal nőtt, ezen belül a legtöbb kiadási csoportban szintén volumennövekedést mértünk.

A kiadási csoportok közül a szabadidő, kultúra, a lakberendezés, lakásfelszerelés, a hírközlés, a közlekedés, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal nőtt.

Egyre többet fogyasztunk Forrás: MTI

A szolgáltatások teljesítménye alapján nagyrészt a bérnövekedéssel magyarázható, hogy kiemelkedő mértékben nő a magyar gazdaság – reagált a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a harmadik negyedéves GDP-adatokra. Balogh László hangsúlyozta, hogy

a második becslés több részletadat ismeretében, jobban mutatja a belső folyamatok összefüggéseit, ezért pontosabb.

A szolgáltatáson belül – mint mondta – különösen a turizmus és vendéglátás, a művészetek és szórakozás, valamint a kereskedelmi szolgáltatások teljesítettek jól, vagyis azok az ágazatok, ahol a 12 százalék körüli reálbér-növekedés megjelenhet.

Az adatok azt is igazolják, hogy a visegrádi államok az EU gazdasági motorjai, hiszen a magyar GDP-bővülés több mint két és félszeresen haladja meg az 1,9 százalékos uniós átlagot – tette hozzá. A PM helyettes államtitkára szerint a harmadik negyedév adatai alapján a magyar gazdaság éves növekedése elérheti a 4,5 százalékot.

Az uniós átlag felett

A most megjelent növekedési adattal állhat kapcsolatban, hogy Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke szerint 2021-ig biztosan az Európai Unió átlaga felett marad a magyar növekedési ütem.

A gazdasági növekedéshez egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a szolgáltatók, de az ipar szerepe is meghatározó.

A mezőgazdaság és az építőipar teljesítménye hullámzó, utóbbit az állami megrendelések determinálják – fejtette ki az elnök. Meglátása szerint az építőipari infláció megjelenése egyre inkább fékező hatást fog gyakorolni a következő időszakban erre a területre.

Beszélt arról is, hogy 2017 volt az első olyan év, amikor az uniós támogatások összege meghaladta az adósságszolgálatét. A pénzforgalmi egyenlegről azt mondta, hogy az év első hat hónapjában az adóbevételek 48, a kiadások pedig ötven százalékot értek el. Az év végére vonatkozóan konkrét számokat nem említve annyit mondott, hogy biztatók a kilátások.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Mercedes-Benz gyár összeszerelő üzemében Kecskeméten. A hazai autógyártás is nagyban hozzájárul a gazdaság erőteljes bővüléséhez Forrás: MTI/Ujvári Sándor

Túlteljesít a magyar gazdaság

A Morgan Stanley még november végén közölte, hogy a magyar GDP idei növekedési ütemére szóló prognózisát 4,6 százalékra, 2019-re adott növekedési becslését 3,8 százalékra javította. A Morgan Stanley eddigi előrejelzése 2018-ra 4,4 százalékos, jövőre 3,7 százalékos növekedést valószínűsített a magyar gazdaságban. A Morgan Stanley londoni elemzői hangsúlyozták, hogy

a magyar gazdaság az általuk jövőre és 2020-ra várt, mérsékeltebb növekedési lendülettel is „kényelmesen” túlteljesíti az euróövezetben e két évre valószínűsíthető növekedési ütemet.

A ház szerint Magyarországot a pénzügyi válság előtt, és az utána következő években is krónikusan alulteljesítőként könyvelte el a piac növekedési szempontból, ez azonban már 2014 óta egyáltalán nem igaz. A Morgan Stanley elemzői szerint jórészt a hazai kereslet, elsősorban a háztartási fogyasztás élénkülése volt az a tényező, amely hozzásegítette a magyar gazdaságot a növekedési felzárkózáshoz. Az utóbbi időben más nagy londoni házak is javították a magyar gazdaság idei és jövő évi teljesítményére szóló előrejelzéseiket.

A bérek növekedése is nagyban hozzájárult a magyar növekedési rekordhoz Forrás: Shutterstock

Meredeken csökkenő szegénység

A magyar gazdasági növekedés szerencsére nemcsak számokban jelenik meg, hanem a mindennapi életszínvonalat is jelentősen emelik. Még a múlt héten számoltunk be arról, hogy a háztartások fogyasztása és elkölthető jövedelme 2010 és 2017 között jelentősen emelkedett, miközben a szegények száma meredeken csökkent. Minden bizonnyal az idei növekedési adatokat az egyéni életszínvonalbeli javulások is segítik.

Nagyon kedvező tendencia az is, hogy a létfenntartáshoz elengedhetetlen dolgokra arányaiban egyre kevesebbet költenek a háztartások, míg például utazásra és éttermi fogyasztásra egyre többet. A háztartások elégedettsége is javult az anyagi helyzetükkel kapcsolatban.

2017-ben is folytatódott a szegénység csökkenése Magyarországon,

több százezer fővel nőtt azoknak a száma, akik a középosztályba tartoznak.

További bővülés lehetősége

A magyar gazdasági növekedés fenntarthatóságát vetíti előre, hogy az idei negyedik negyedév első hónapjában, októberben a nyers adat szerint 6,6 százalékkal míg

naptárhatással kiigazítva 5,7 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom

az egy évvel ezelőttihez képest, ami az egy évvel ezelőtti erős bázis ellenére gyorsulást mutat az előző hónapban mért 4,4 százalékos, illetve 5,4 százalékos növekedéshez képest. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az idén folytatódó, jelentős, 8 százalékot meghaladó reálbér-növekedés, a márciusban 16 éves csúcsra ugró – és azóta is a közelében tartózkodó – fogyasztói bizalom, a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban fennmaradhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus bővülése, amely azonban az év hátralevő részében a magasabb bázis miatt már lassulhat.

Októberben tovább gyorsult a kiskereskedelmi fogyasztás Forrás: MTI/Balázs Attila

Így a tavalyi összességében 5,6 százalékos növekedést az idén gyorsabb ütemű, 6,3 százalékos növekedés követhet, ami hozzájárul a GDP növekedésének idei gyorsulásához is. Suppan közölte azt is, hogy a kiskereskedelem gyorsulása összhangban van azon várakozásukkal, hogy idén a tavalyit meghaladó lehet a GDP növekedése,

így idén 4,8 százalékos GDP növekedésre számítanak.

A minden ágazatban jelentkező munkaerőhiány miatt a bérek növekedési üteme meghaladhatja a várakozásokat, ami a fogyasztás, valamint a kiskereskedelmi forgalom még gyorsabb növekedését eredményezheti, így a GDP növekedése is meghaladhatja a várakozásokat. 2015 átlagához képest 19,1 százalékkal, 2010-hez képest pedig 31 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.