Brüsszel azon kísérlete, amelyet Franciaország különösen támogat, a digitális adózás egységes megközelítésére törekszik, ám egyelőre kudarcot vallott. Az Egyesült Államok kifogásolta, hogy a digitális - jellemzően amerikai - vállalkozásokat diszkriminatív adózásra kényszerítik, ezért válaszlépésként új tarifákat vetne ki az unióval szemben. Erre válaszul számos uniós ország, köztük a Cseh Köztársaság is, egyedi megközelítést alkalmazott.
Az adózás fő oka a versenyfeltételek kiegyenlítése.
Az EU szerint a digitális vállalkozások tavaly átlagosan 9,5 százalékos adómértéket fizettek, míg a tradicionális vállalkozásoknak 23,2 százalékot kellett kitermelniük.
A másodlagos ok az, hogy a társaságok fizessék be a tevékenységükkel járó többletköltségeket az állami költségvetésbe. Ilyen például az Uber vagy az Amazon, melyek jelentős többletkövetelményeket támasztanak a közlekedési infrastruktúrával szemben.
A hagyományos társasági adózás elsősorban a nyereségre koncentrál. A digitális társaságoknál nehezebb azonosítani, honnan származik a nyereség, és a digitális vállalatok számára könnyebb is „áthelyezni" a nyereségüket. Azok, akik az Amazont használják, talán nem veszik észre, hogy
bár az árukat az Egyesült Királyságból, Németországból vagy Csehországból szállítják, a számlákat gyakran egy luxemburgi leányvállalat állítja ki.
Különböző országok különféle megoldásokat találtak ki erre: Franciaország és Ausztria 3 százalékkal, illetve 5 százalékkal szeretné adóztatni az olyan online platformoktól származó helyi jövedelmeket, mint például az Uber és az online hirdetési vállalkozások. Szlovákia a külföldi adóilletékességű társaságokat a hagyományos társasági adóval célozza meg azzal, hogy megváltoztatja az adó jelenlétének osztályozását, az Egyesült Királyság pedig a brit szolgáltatók által a digitális szolgáltatási vállalkozásokban (szociális média, keresőmotorok, on-line piacok) létrehozott érték 2 százalékos adójának bevezetését tervezi.
A cseh kormány olyan jogszabályt vezetne be, amelytől azt reméli, hogy 2020 közepén már hatályba is lép. A javaslat 7 százalékos adókulcsot ír elő bizonyos meghatározott digitális szolgáltatásokra. Ezek:
Ezek olyan társaságokat céloznak meg, amelyek teljes bevétele meghaladja a 750 millió eurót, és amelyek naptári éven belül 50 millió cseh korona összegű adóköteles szolgáltatásokat nyújtanak a Cseh Köztársaságban is.
„A digitális adó a legfontosabb globális szereplőkre vonatkozik, és reagál az EU-szintű tárgyalások eddig meghiúsult helyzetére, valamint az OECD globális megoldásának lassú előrehaladására.
A vita nem arról szól, hogy bevezetjük-e ezt az adót, hanem hogy mikor, milyen formában és milyen összegben.
A Cseh Köztársaság azon országok között szerepel, amelyek válaszokat találtak ezekre a kérdésekre. Ez egyértelmű politikai jelzést ad a nemzetközi szintű együttműködés felgyorsítására "- nyilatkozta Alena Schillerová pénzügyminiszter.
Lukáš Kovanda, a Czech Fund vezető közgazdásza attól tart, hogy a Cseh Köztársaság a Franciaország és az Egyesült Államok közötti, a digitális adózás miatti, egyre szélesebb körű konfrontációs zónába kerül.
Leonid Bershidsky, a Bloomberg rovatvezetője szerint a Cseh Köztársaság helyes megközelítést alkalmaz a személyes adatokon alapuló hirdetések célzására. Az egy adott országban megjelenő hirdetésekre leadott kattintások adóztatása szintén megköveteli a digitális óriások elemző adatainak további nyilvánosságra hozatalát, növelve az átláthatóságot. "Csehország kis ország, de példát mutathat nagyobb szomszédainak, sőt még az Egyesült Államoknak is."
Forrás: Brnodaily.com