Rekordot döntött az egy főre jutó globális halfogyasztás

A világtengeren folytatott halászat 85 %-a öt országra esik

Rekordot döntött tavaly az egy főre jutó globális halfogyasztás (20,5 kilogramm) és a pozitív trend az előttünk álló évtizedben is folytatódni látszik, kiemelve a halak élelmezésben és táplálkozásban játszott kiemelkedő szerepét. A haltermelés fenntartható fejlesztése és a hatékony halgazdálkodás elengedhetetlenek mindehhez – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) új jelentésében.

A haltermelés elérheti a 204 millió tonnát is 2030-ban, ami éves alapon 15 százalékos bővülést jelent 2018-hoz képest. Ezen belül nőni fog az akvakultúra jelenlegi 46 százalékos aránya – tudhatjuk meg a szervezet által megjelentetett, A halászat és akvakultúra helyzete a világban 2020-as kiadványból. Mindezekkel együtt az egy főre jutó éves halfogyasztás 21,5 kilogrammra nő 2030-ra.

A hal és halászati termékek nem csupán a legegészségesebb ételek közé tartoznak, de a környezeti terhelésük is alacsony

– mondta a FAO főigazgatója, Csü Tung-jü, hangsúlyozva, hogy sokkal központibb szerepet kellene játszaniuk az élelmezésbiztonságban és a táplálkozási stratégiákban.

Amint a főigazgató a jelentésből kiemelte, egyre több bizonyíték mutat a hatékony halgazdálkodás szerepére a halállomány növekedésében, amelynek hiányában a terület hozzájárulása az élelmezésbiztonsághoz és az emberek megélhetéséhez veszélybe kerül. A fenntarthatóság hiányának oka azonban összetett és célzott megoldásokat igényel.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

A halászat mértéke a halászati területek több mint harmadán meghaladja a fenntartható szintet, ami nemcsak túl magas, de javulás sem mutatkozik ezen a téren.

A legjelentősebb halfajok esetében javul a fenntarthatóság, tudható meg a FAO-jelentésből. A tonhal halászata 2018-ban volt a csúcson, amikor 7,9 millió tonnát fogtak ki belőle – ennek kétharmada már biológiailag fenntartható szinten kerül kihalászásra, ami 10 százalékos növekedést jelent két év alatt.

A COVID-19 járvány

Bár a FAO jelentés még a koronavírus járvány kitörése előttről származó adatok alapján készült, segíti a szervezet szakértőit a jobb és szakmailag megalapozott döntésekben és megoldásokban a halászat és akvakultúra területén – a szektorban, ami a járványhelyzetet lenagyobb vesztese.

A halászati szektor akár 6,5 százalékkal is zsugorodhatott a korlátozások és a munkaerő hiánya miatt

– olvasható a kiadványban.

Illusztráció Forrás: MTI/Oláh Tibor

A nemzetközi szállítmányozás zavarai főleg az exportra szánt haltermelést érintette, míg a turizmus és vendéglátás szektor leállása drámai hatással volt sok halfajta piacára, még akkor is, ha a hosszabb eltarthatóságú fagyasztott, konzerv, pácolt és füstölt halak eladása stabil maradt. A Fölközi- és a Fekete-tenger térségében a kisüzemi halászok 90 százaléka kényszerült szüneteltetni tevékenységét a felvevő piac megszűnése miatt, amit gyakran az árak csökkenése súlyosbított.

Globális trendek

A FAO jelentés rengeteg adattal szolgál a halászatról halfajok, régiók és éghajlat szerinti lebontásban, illetve hogy vadon fogott vagy termesztett halról van-e szó.

A 2018-as teljes globális haltermelés mennyiségét 179 millió tonnára becsülik, értéke 401 milliárd dollár. Az emberi fogyasztásra szánt hal 52 százaléka akvakultúra termelésből származik.

Messze a legjelentősebb termelő Kína, a magasan fejlett akvakultúra szektorának köszönhetően, ami több halászati terméket termelt, mint a világ többi része 1991 óta összesen.

Az akvakultúra szektor bővülése alacsonyabb ütemben bár, de folytatódni fog, növelve az arányát a fogyasztásban és a kereskedelemben is.

A szardínia a legjelentősebb tengeri halászott fajta, amelyet a tőkehal és a csíkoshasú tonhal követ. A belvízi halászat – ami sok élelmiszerben szegény országnak jelentős élelemforrás – 12 millió tonna mennyiségével rekordot döntött.

Illusztráció Forrás: Origo

A halfogyasztás átlagosan az állati eredetű fehérjefogyasztás hatodát fedezi, de ez akár 50 százalék fölé is kúszhat egyes országokban, mint Banglades, Kambodzsa, Gambia, Ghána, Indonézia, Sierra Leone és Srí Lanka.

A jelentés számokban

A globális haltermelés 2018-ban: 179 millió tonna

• Tengeri halászatából származó fogás: 84,4 millió tonna
• Édesvízi halászatból származó fogás: 12 millió tonna
• Akvakultúrából származó fogás: 82,1 millió tonna

Ebből emberi fogyasztásra szánt mennyiség: 156 millió tonna

A halászat és akvakultúra elsődleges értékesítési értéke 2018-ban: 401 milliárd dollár

• Ebből az akvakultúra részaránya: 250 milliárd dollár

A halászatban és az akvakultúrában foglalkoztatottak száma: 59,5 millió fő, közülük 14 százalék nő

• A legtöbb halászattal és haltenyésztővel rendelkező régió: Ázsia (85 százalék)

Illusztráció Forrás: AFP/Photononstop/Hermes Images

A bolygón található halászhajók száma: 4,56 millió

• A legnagyobb flotta Ázsiában található (3,1 millió hajó, vagyis a teljes hajóállomány 68 százaléka)
• A 12 méternél hosszabb motoros hajók aránya: 82 százalék

A nemzetközi kereskedelembe kerülő hal a teljes termelésen belül: 38 százalék

A teljes halexport értéke: 164 milliárd dollár

A világ legnagyobb haltermelője és exportőre: Kína

Nettó halexportőr térségek: Óceánia, Latin-Amerika és a Karib-térség, Ázsia fejlődő országai

A világ legnagyobb hal- és haltermékpiaca: az Európai Unió.

• Második: az Egyesült Államok;
• Harmadik: Japán.

A leginkább fenntarthatatlan módon kezelt halászati régió: a Földközi- és a Fekete-tenger (62,5 százalék túlhalászott halállomány), a Csendes-óceán délkeleti része (54,5 százalék), az Atlanti-óceán délnyugati része (53,3 százalék)

A belvízi halászat legjelentősebb folyói: Mekong, Nílus, Iravádi, Jangce folyó.