Kiderülhet, hogyan épülhet Duna alatti alagút a Déli és a Nyugati pályaudvar között
![Koronavírus, vírus, járvány, maszk, arcmaszk, védőmaszk, védőfelszerelés, Budapest, 2020, november, ősz
üres terek, emberek nélkül, nincs ember, kijárási tilalom, Budapest, Nyugati pályaudvar épület, állvány, felújítás](https://cdn.origo.hu/2023/12/8utmLOovWL45qLhl7mRoIOVq8Y4iuHU0QDY1WwXJOzE/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzdhZmQ2YmQxYjMwYTRiODQ5ZGY0ODkyYmYxMmY0NDBl.webp)
Az elővárosi forgalomban a vasúton ingázók száma akár megduplázható a maihoz képest, ám ennek kiszolgálásához több vonatra van szükség, a pályaudvarok bővítése azonban szinte lehetetlen. Ma egy reggeli csúcsórában 42 vonat lép be Budapest határán, dupla utasforgalom színvonalas kiszolgálásához kilencven feletti vonat fogadására kellene képesnek lennie a fővárosi vasúti hálózatnak óránként. Erre vasúti alagút nélkül nincs esély – olvasható Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatójának közösségmédia-oldalán.
Ezért nagy jelentőségű, hogy a
Budapesti Fejlesztési Központ aláírta a vállalkozási szerződést az új budapesti vasúti alagút megvalósíthatósági tanulmányára.
A szakértői munkák elvégzésére kiírt nyílt európai uniós közbeszerzés nyertese egy nemzetközi csapat lett:
A szerződés összértéke 1,4 milliárd forint, a munka 18 hónapig tart.
A feladat részeként elvégzik a ma a Déli pályaudvarra és a Nyugati pályaudvarra bevezető összes vonalszakasz koncepcionális felülvizsgálatát, és megalkotják ezen vonalak leendő képét.
A feladat fókuszában pedig annak vizsgálata áll, hogy a kapacitásbővítés érdekében
érdemes-e és ha igen, milyen áron, milyen nyomvonalon, állomásokkal, mélységben, műszaki kialakítással összekötni a Magyarország keleti és nyugati részéből érkező vasútvonalakat Budapest központja alatt,
ezzel mintegy duplájára bővítve a budapesti vasúti hálózat mai kapacitását – és milyen hasznok érhetők el ezáltal.
Az alagút megépítéséről egyelőre nincs döntés, ez a tanulmány alapján hozható majd meg 2022 után,
melyben a jelentős beruházási költségek – a rávezető szakaszokkal együtt – és a beruházás révén elérhető társadalmi, nemzetgazdasági, közlekedési, környezetvédelmi és városfejlesztési hasznok teljes körű összegzése és összehasonlítása megtörténik.