Lávaalagút a Holdon, Kína óriási űrállomása és aszteroidának vezetett űrhajó

This NASA handout illustration obtained February 16, 2021 shows NASA’s Perseverance rover as it fires up its descent stage engines, as it nears the Martian surface. - After a seven-month journey, NASA's Perseverance rover prepares to touch down on Mars on February 18, 2021 after first negotiating a risky landing procedure that will mark the start of its multi-year search for signs of ancient microbial life.The Mars 2020 mission, which set off late from Florida in late July, includes the largest ever vehicle to be dispatched to the Red Planet. (Photo by Handout / NASA / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO /NASA/JPL-Caltech/HANDOUT " - NO MARKETING - NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

Nemrég - elképesztő eredményként - a Perseverance Rover nevű "szárazföldi" űrjármű landolt a Mars felszínén. Noha a világ elsősorban a projekt tudományos jelentőségére figyel, nem mellékes, hogy ez és ehhez hasonló űrmissziók hatalmas költségekkel járnak. Összeállításunkban bemutatjuk, mennyibe kerül mindez, illetve hogy milyen nagyszabású űrprojektek várhatók a következő időszakban a mostani sikeres Mars-küldetés után.

Lávaalagút a Holdon

A SpaceX Falcon 9 rakétáját egy másik, szinten Cape Canaveralból induló küldetésre is felhasználnák. Az IM-1 névre keresztelt, 14 napos misszió október 11-én venné kezdetét, és a célja, hogy

a jármű egy beomlott lávaalagútnál landoljon a "Halál tava" névre keresztelt területen, ami egy hatalmas kráter a Holdon.

A küldetés a NASA CLPS nevű teherszállítási programjának a része, amelynek jelenlegi részét az Intuitive Machines magáncég tervezte. Az IM-1 egyébként egy precíziós leszállási rendszert is tesztelni fog a küldetés keretei között.

Utazás a Jupiter kisbolygóihoz

Idén október 16-án indul el hosszú útjára a Lucy, az első űrhajó, melynek célja, hogy megvizsgálja a Jupiter közelében keringő, „trójaiaknak" elkeresztelt aszteroidákat.

A Lucy elsőként kutathatja a Jupiter "trójai" aszteroidáit Forrás: NASA

A teljes küldetés várhatóan 12 évig tart majd. A Lucy 2025-ben közelíti meg az 52246 Donaldjohanson nevű kisbolygót a Mars és a Jupiter közti aszteroidaövben, majd 2027-ben és 2028-ban meglátogat öt trójait. Ezt követően visszalendül a Föld felé, hogy később, 2033-ban, az utolsó trójait is megvizsgálhassa. A kutatók abban bíznak, hogy az eredményeknek köszönhetően adatokhoz juthatunk a Naprendszer korai életének jobb megértéséhez, illetve világosabbá válhat a földi szerves anyagok eredete is.

Beindul a világ legpontosabb űrteleszkópja

A tudósok által talán leginkább várt, számos alkalommal elhalasztott projekt a Webb nevű űrteleszkóp munkába állása.

A közel 20 éve készülő teleszkóp eredeti indulását 2018-ra tervezték, és már 8,8 milliárd dollárnyi költséget jelentett a fejlesztőknek.

A Webb egyébként a Hubble űrtávcső teljesítményének százszorosára képes, vagyis nem meglepő, hogy a tudósok komoly áttöréseket várnak tőle a világűr kutatásában. A jelenlegi céldátum szerint a Webb 2021. október 31-én indulhat útjára Francia Guyanából.

A NASA teszteli a világ legerősebb rakétáját

Az amerikai űrközpont visszatérne a Holdra az Artemis-3 misszióval – ezzel egyébként az első nő is a Holdra léphetne a 2024-es céldátumig. Előtte, erre készülve, a NASA tesztmisszióra küldi a legénység nélküli Orion űrhajót, és közben élesben próbálja ki a világ eddigi legerősebb rakétáját.

Az Orion űrhajó fantáziaképe Forrás: NASA

A tervek szerint valamikor 2021 második felében indulna a projekt a floridai Kennedy Űrközpontból. Az űrhajó egy elliptikus Hold körüli pályára áll, 62 és 40.000 mérföld közti távolságra a Hold felszínétől. A misszió végén az űrhajó Kaliforniában landol majd.

India ismét a Holdra menne

India idén újabb Csandrajáan-missziót indítana a Holdra, miután az első 2008-ban vizet talált, a második azonban 2019-ben lezuhant a Holdon. Az idei év második felére tervezett harmadik küldetés a sikertelen második megismétlése, melynek során

egy holdjárót terveznek letenni a Hold déli sarkán.

Az indiai missziók egyik különlegessége, hogy relatíve igen olcsók. A Csandrajáan-3 tervezett összköltsége a 100 millió dollárt sem éri el, ami a jelen más űrmisszióinak költségvetéséhez képest szinte filléres tételnek számít.