A közel két éve tartó világjárvány miatt hazánkban is kiemelt figyelem kíséri az otthoni munkavégzést érintő jogszabályok és bírói gyakorlat alakulását, ugyanakkor
itthon eddig még nem volt precedensértékű ügy,
és a jogalkotók sem határozták még meg teljes részletességgel az otthoni munkavégzésre vonatkozó munkaügyi szabályokat – hívja fel a figyelmet Dr. Horváth Gábor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje.
A hazai jogi környezet elemzésére jó alkalmat teremt egy híressé vált németországi eset és az ahhoz kapcsolódó ítélet.
2018-ban csigolyatörést szenvedett egy homeoffice-ban dolgozó munkavállaló, amikor a lakásán belül a dolgozószobájába menet leesett a csigalépcsőn.
A német bíróság munkabalesetnek nyilvánította az ügyet, mert mint megállapították, a munkavállaló csak azért lépett a lépcsőre, hogy megkezdje aznapi munkáját. Ahogy arra dr. Bánki Zoltán, a Kapolyi Ügyvédi Iroda ügyvédje rámutat, a német szabályok homeoffice esetében a balesetbiztosítást arra is kiterjesztik, ha a mosdóba vagy a konyhába megyünk (hasonlóan, mint egy irodaházban tennénk).
Magyarországon nincs arra vonatkozó egyértelmű szabály, hogy a munkavállaló lakóhelye vagy annak egy része munkahelynek minősül-e:
a kérdést minisztériumi tájékoztató, valamint a munkavédelemről szóló törvény alapján lehet megpróbálni tisztázni.
Bár a veszélyhelyzet idején törvényi erőre emelkedtek olyan intézkedések, amelyek a távmunka feltételeit igyekeztek megkönnyíteni, és amelyek értelmében a munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartásával szabadon megválasztható, ez a törvényi módosítás egyelőre nem lépett hatályba. Dr. Horváth Gábor szerint több jogszabály áttekintése alapján
távmunkavégzés esetén a tipikus esetben a dolgozószoba, a nappali, a hálószoba, az étkező vagy éppen a konyha teljes területe minősülhet munkahelynek,
és várhatóan nem fogják a jogalkalmazók az egész lakást munkahelynek tekinteni. Ennek alapján nálunk tehát jelenleg kevés esély lenne a németországi ítéletre. A szakértő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy hosszú távon – akár említett külföldi, precedensértékű ügyek vizsgálatával – egységesebb hazai szabályozás alakuljon ki a homeoffice területén.
Függetlenül attól azonban, hogy történik-e jogszabálymódosítás, a vállalati gyakorlatban a homeoffice-ra vonatkozó szabályzatokat mindenképpen hozzá kell igazítani a helyzethez: egyértelmű jogi szabályozás hiányában például annak kimondásával, hogy a munkavállalónak nem az egész otthona minősül munkahelynek, hanem csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból minősített egyetlen helyiség – hangsúlyozza az iroda szenior ügyvédje. Erre azért is szükség lehet, mert ilyen kizárás mellett egyértelműbbé válik, hogy meddig terjed a munkáltató felelőssége, ha homeoffice munkahelyen következik be a baleset, valamint, hogy a munkavállaló mikor lehet jogosult a társadalombiztosítás keretei között működő balesetbiztosítás ellátásaira.
A munkahely meghatározására olyan esetekben is fontos lenne kiszámítható és betartható szabályokat hozni, amikor a homeoffice-ban történő munkavégzés nem minősül távmunkavégzésnek. Dr. Bánki Zoltán szerint itt arra is ki kellene térni, hogy amennyiben a munkavállaló nem az otthonában, hanem például közösségi térben vagy irodában (coworking, kávézó) végzi a munkáját, akkor az ilyen közösségi tér vagy iroda vajon munkahelynek minősül-e? Mindezekhez képest pedig azt is fontos lenne meghatározni, hogy meddig terjed a munkáltató munkakörülmények ellenőrzésére vonatkozó kötelezettsége, illetve, hogy meddig terjed a munkáltató ellenőrzési joga.