Kiderült, mennyit keresnek a gyárigazgatók Magyarországon

Senior adult business male in headset is sitting at the desk, using laptop, communicate with clients. Caucasian grey-haired manager is consulting people, support service concept

Ma már bruttó hárommillió forint felett keresnek a gyárigazgatók a Wyser kutatása szerint, de kétmillió közelében van a műszaki igazgatók fizetése is. A felmérés alapján a gyártás-termelésben azonban egyáltalán nem az alapbér a legfontosabb, a vezetőket számos tényező befolyásolja a munkahelyváltásban. Sokan szívesen dolgoznának vidéken, kedvelik az európai és a magyar tulajdonú cégeket, illetve akár multiktól is elcsábíthatóak egy kedvező ajánlattal - áll a Wyser Technology sajtóközleményében.

Idén 10 százalék feletti mértékben nőnek a vezetői fizetések a gyártás-termelésben a Wyser kutatása szerint.

A legnagyobb béremelést a kutatás-fejlesztési területen dolgozók kapták,

ahol a keresetek 13 százalék feletti mértékben nőttek. Mindez rámutat arra, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés látható, ami vezetői szinten is érvényesül. A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – pl. mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak.

Egy vállalati vezetőnek a bónusz, cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve a cég háttere fontosabb az alapbérnél Forrás: Shutterstock

A kutatásból azonban kiderült, hogy a vezetőknek nem az alapbér a legfontosabb tényező, amikor döntenek egy cég mellett: a bónusz, a cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve az is fontos, hogy milyen hátterű a vállalat.

A válaszadók mindössze 50 százaléka szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90 százalékának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak

– mondta Szalai Bence, a Wyser Technology üzletágának vezetője. Ezek a szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat.

Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.

Fontos lenne számukra az otthoni munkavégzés is, ám ez sok vállalatnál nem honosodott meg. A gyártás-termelésben dolgozó vezetők körében ezért egyre nagyobb feszültséget okoz, hogy továbbra sem terjedt el általánosan a homeoffice, miközben ma már a gazdaság szinte minden szegmensében van lehetőség otthoni munkavégzésre. A gyártás-termelésben a vezetők, mérnökök esetében a homeoffice irányába való elmozdulás a vállalat emberközpontúságát jelzi, hiánya miatt viszont megkérdőjeleződhet a munkavállalók elkötelezettsége.

A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak Forrás: Shutterstock

Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a Wyser kutatása szerint a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is.

A válaszadók 55 százaléka akár el is költözne abból a városból, ahol él egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt.

A bérek azonban régiónként eltérnek. Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a fizetések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20 százalékkal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70 százaléka szívesen dolgozna.

Az autóipar hosszú ideje meghatározó a magyar feldolgozóiparban, klasszikus húzóágazat, és folyamatos megújulásra törekszik. Most komoly átalakuláson megy keresztül, ám úgy tűnik, hogy ez inkább vonzó a dolgozóknak, mintsem kockázatként értékelnék.

A vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is Forrás: Shutterstock

A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légiszállítás erősödése látható.

Vonzóak a vezetők számára az innovatív technológiák és termékek, a megújuló energia és az elektromos autózás, illetve az okos rendszerek fejlesztése, amelyekkel könnyebb bevonzani a tehetségeket. A zöldmezős beruházásoknál pedig olyan újdonságot lehet létrehozni, ami mindig izgalmas.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német,

ilyen hátterű cégeknél a válaszadók közel 70 százaléka szívesen dolgozna, amelynek történelmi okai lehetnek. A kutatás alapján a második legkedveltebb cégkultúra a skandináv, amely a hasonló a némethez, de emberközpontúbb.

A válaszadók 55 százaléka szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek.