Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
BSL-4-es szintű biológiai labor létesítése meglehetősen drága mulatság, nincs is belőle túl sok a világon. Például Vuhanban működik BSL-4-es labor, de ennek apropóján fontos megjegyezni: továbbra sincs igazolva az az időről időre lábra kapó állítás, miszerint a 2019-ben megjelent koronavírus egy ottani laboratóriumból szabadult el. Sőt, a vírussal már dolgoznak 2-es és 3-as besorolású laborokban is (szintenként meghatározott feladatokat ellátva), ami egyrészt megegyezik a CDC ajánlásával, másrészt jelentős változás a protokollokban - a járvány elején ugyanis az új koronavírussal csak BSL-3-as vagy magasabb besorolású laborban lehetett kutatásokat végezni az új típusú koronavírussal.
De térjünk egy pillanatra vissza a legmagasabb besorolási szinthez!
Ezeket mindenhol a világon igen jól irányítják. Nagyon szigorú biobiztonsági előírásoknak kell megfelelniük, és szinte elképzelhetetlen, hogy bármi kijusson az ilyen létesítményekből"
- mondja a BSL4-es laborok kapcsán Polly Roy, a Londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének virológus professzora, aki számos ilyen labort látott belülről.
Ugyanakkor - legyen bármennyire is meglepő - nincs egységes globális nyilvántartása az ilyen laboroknak. A londoni King's College és a George Mason Egyetem korábbi közös gyűjtése alapján nagyjából 60 ilyen labor lehet világszerte. Az Our World in Data portál 2023-as közlése szerint ebből 14 működik az USA-ban. Nagy-Britanniában 9, illetve Nyugat-Európában is számos üzemel közülük. Az afrikai kontinensről korábban három ilyenről lehetett tudni, de most csak a gaboni és a dél-afrikai létesítmény felel meg a BSL-4-es szintű laboroktól elvárt feltételeknek. Elefántcsontpart korábbi BSL-4-es laborját a Le Monde által bemutatott 2023-as Global BioLabs Report BSL-3-as szintűként említi.
Vagyis a Kartúm városában elfoglalt laboratórium nem BSL-4-es szintű.
Így - papírforma szerint - nem is tárolhatók ott olyan veszélyes kórokozók kivonatai, amelyeket csak a BSL-4-es laborokban lehetne vizsgálni.
A legmagasabb biobiztonsági laboratóriumok mellett a világon több tucat fejlesztett (de a legmagasabb besorolási szintet el nem érő) BSL-3-as létesítmény működik, melyekben - ahogy a szudáni példa is mutatja - ugyanúgy előfordulhatnak halált okozó vírusok és baktériumok.
A probléma az, hogy névleg igen, de a valóságban nincs nemzetközileg egységes sztenderdje annak, hogy a laborok milyen módon kezeljlék a biológiai kockázatokat
Erre mutat rá a két iménti intézmény jegyezte, feljebb már említett Global BioLabs Report 2023 című jelentés. A jelentés készítői sürgetik a ENSZ-t (illetve a WHO-t) egységes ajánlások kidolgozására, és - nem meglepő módon - a nyugati biobiztonsági szabáványok bevezetését a fejlődő országok egyes laboratóriumaiban. Különösen Afrikában lenne szükség a létesítmények jobb és szorosabb együttműködésre.
Fontos tehát tisztázni, hogy bár a kartúmi laboratórium kapcsán a fenyegetés valós, de az elfoglalt intézmény alapvetően egy közegészségügyi intézet, nem kutatólabor - ettől függetlenül persze az ott tárolt kórokozók veszélyesek. Egységes szabályozás és transzparencia híján nagyon nehéz pontosan megmondani, hogy a halálos kórokozókat tároló létesítményben a közegészségügyi profil mellett milyen súllyal esett latba - ha egyáltalán - a kutatómunka. Az imént hivatkozott jelentésből ugyanis kiderül, hogy a BSL4-es laboratóriumok több mint 60 százaléka államilag fenntartott közegészségügyi intézetek kutatóegységeként működik, így önmagában nem meglepő az, hogy a kartúmi laborban veszélyes kórokozókat tároltak.
Ebben a kockázatos helyzetben némileg szerencsét jelent, hogy a kolera és a kanyaró, illetve a kolera patogénjei, amik állítólag a laboratóriumban vannak, amúgy is olyan kórokozók, melyek gyakran felbukkannak Szudánban"
- mondta a szudáni labort megjárt Paul Hunter, a Kelet-Angliai Egyetem orvostudományi professzora, arra utalva, hogy a nagyon szegény ország lakossága nem teljesen ismeretlenül találkozna velük, ha azok kiszabadulnak a létesítményből. Ettől persze még a professzor szerint is van ok az aggodalomra.
A BSL-4-es laboratóriumok felhúzása - ahogy imént írtuk - igen drága vállalkozás. A szakmai munkában való részvétel kapcsán érdeklelt neves egyetemektől is akkora beruházást kívánna, hogy egyedül nem is képesek ilyenbe belevágni, legfeljebb társintézményekkel közösen - állítják szakértők.
Az ilyen laborok létesítésének természetesen nincs listaára, függ a mérettől és a pontos felszereltségtől, természetesen a kötelező biztonsági rendszerek kiépítésén túl. Ráadásul ezek kifejezetten alapterület-igényes létesítmények, például egy BSL-4-es vizsgálólabor minden 100 négyzetméterre 600 négyzetméter kiszolgálóterület igényel, azonos biztonsági besorolási szinten. Ugyanez a kiszolgáló területi igény BSL-2-es szinten csak kb. 170 négyzetméter.
A BSL-4-es laborok építésének költsége négyzetméterenként nagyjából 3,5-5 millió forintnak megfelelő összegbe kerül egy korábbi közlés szerint.
Az USA-ban a 2001-es terrortámodások, illetve az anthrax-fenyegetések megjelenése után ugrott meg az ilyen létesítmények finanszírozása. Az inflációt figyelembe véve, mai áron közel 2 milliárd dollárt fordított a szövetségi kormány 2003-ban a magas biztonsági szintű létesítményekre, ennek nagyjából negyedét újabbak építésére.
2005-ben Fort Detrickben kezdték építeni a National Interagency Biodefense Campus-t, amely az országos hatókörű biológiai kutatással foglalkozó szervezetek egyfajta központja - a beruházás ára akkori áron 128 millió dollár, azaz a 40 milliárd forintot bőven meghaladó összeg volt.
Kanadában pedig a világon egyedülálló létesítmény működik Winnipeg-ben: a Canadian Science Centre ottani központjában mind az embert, mind a nagyobb testű állatokat érintő, magas biológiai biztonsági kockázatú munkákat lehet végezni. A létesítmény 1992-ben épült, mai árfolyamon átszámítva több mint 35 milliárd forintnyi beruházással.
A Global BioLabs Report elemtésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Covid-19-járvány elmúlt 3 éve újabb löketet adott a legmagasabb besorolású laborok építésének,
valóságos biobiztonsági labor boom figyelhető meg a világon
a tanulmány készítői szerint.
Már persze a világ fejlettebb részein. Szudánt ez a hullám nem érinti, ahogy a többi afrikai országot sem.
Alighanem a szudáni aggasztó fejlemények kapcsán ez az egyik olyan, egyékbént nagyon fontos kérdés, amire összeállításunk végén sem tudunk határozott választ adni, pusztán csak egy megengedőt.
A kartúmi inttézményt ugyanis a Global BioLabs-jelentés nem említi még a BSL-3-as laborok között sem.
(Kissé nagyvonalúan fogalmazva, a halálos kórokozók szempontjából az első két szint csak a "futottak még" halmazt jelöli.) Ugyanakkor számos oka lehet annak, hogy a szudáni egészségügyi kormányzat ott oldotta meg meglehetősen veszélyes kórokozók tárolást - ha más nem is, akkor az, hogy nem tudják máshol, a minták és izolátumok megléte viszont szükséges a kórokozók helyi változatainak azonosításához.
Mindezért persze elhamarkodott dolog lenne a világ legszegényebb, felfoghatatlanul sok nehézségtől sújtott országai közé tartozó Szudánt kárhoztatni. Ahogy a Science-ben nemrég felhívták rá a figyelmet, hiába a koronavírus miatti BSL-4-es és BSL-3-as építkezési láz a világon, ha nem jelennek meg a laborok működtetésére hamarosan teljesen egységes, nem pedig csak nagyjából egymáshoz igazított nemzetközi szabályok, akkor a sok labor együttesen is csak féllábú óriás lesz.
Egyedül Kanadában van most a világon olyan rendszer, mely pontos megfeleléseket határoz meg az állami laborokon túl a magánlaborok számára is
- hívják fel a figyelemet az egységesség hiányára.
Azaz nem csak Afrikában, hanem a világ többi részén is lenne még tennnivaló a biobiztonsági laborok kapcsán.
Veszélyes helyzet alakulhat ki [a labor elfoglalásából], de ez csak egy általános egészségügyi labor, nem egy magas biztonsági besorolású létesítmény"
- mondja Fillipa Lentzos, a londoni King's College nemzetközi biztonsággal foglalkozó docense.
Vagyis feltétlezhető, hogy igazán fajsúlyos kórokozókat nem őriznek a létesítményben, pusztán a "csak" egy szinttel kevésbé veszélyes, bár ugyanúgy halálos betekségeket okozható izolátumokat.
Ugyanakkor alighanem az lenne a legmegnyugtatóbb, ha a harcban álló felek közösen biztosítanák a labor épségét és az ott tárolt biológiailag veszélyes anyagok biztonságos tárolását.
