Területvásárlás: még most is szokás az országok között, de nem beszélnek róla

Egyre ritkábban hallani róla, hogy szuverén országok területeikkel kereskedjenek, de mégis van arra több példa az elmúlt évtizedekből, sőt, a közelmúltból is. A területvásárlás érdekes ügyleteiből válogattunk.

Két lakatlan szigetről vitáznak napjainkban is

A Jordániában, illetve Izraelben megfordult utazók közül bizonyára sokan jártak az Akabai-öböl partján is. Ez a viszonylag keskeny, hosszan elnyúló öböl a két ország egyetlen közvetlen kijárata a tengerre. Bejáratánál pedig áll két lakatlan sziget, a Tiran és a Sanafir, melyek ráadásul pár km-re, nagyjából egyenlő távolságra fekszenek Egyiptom és Szaúd-Arábia szárazföldjétől. Ebből látni, hogy stratégiai jelentőségük óriási a térségben.

Területvásárlás: a képen a Tiran-sziget, egyike a két stratégiai fontosságú területnek
Fotó: Marc Ryckaert / Wikipedia Commons

Mindkét sziget szaúdi fennhatóság alatt állt 1967-ig, amikor is

• Rijád bérbe adta azt Egyiptomban, hogy az elzárhassa az izraeli hajókat a tengertől; 
• csakhogy Izrael a hatnapos háborúban a Sinai-félsziget mellett ezt a két szigetet is ellenőrzése alá vonta, és 
• csak akkor adta vissza Egyiptomnak, amikor békét kötöttek (jogi bonyodalmat okozott, hogy a szigetek továbbra is Szaúd-Arábiához tartoztak).

A helyzet zavarossága bizonyos tekintetben napjainkban is fennáll, hiába kötött Egyiptom és Szaúd-Arábia 2017-ben egy "tengeri határról szóló megállapodást" arról, hogy Egyiptom visszaadja a szigeteket Rijádnak. Tiran szigetén korábban békefenntartó erők állomásoztak, ráadásul az egyiptomi közvéleményben nagyon hangosak voltak azok a hangok, miszerint a szigetek valójában Egyiptomhoz tartoznak. A kairói vezetést sokan bírálták azért, mert az általuk kialkudott, olajban és segélyekben megkapott 22 millió dollárt kevésnek érezték a két kicsiny, de fontos szigetért. 2022-ben Izrael is elfogadta a felek között kötött megállapodást.

Lapozzon az utolsó oldalra!